Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948

ki, amire a gyerekek könnyedén fel tudnak mászni, és onnan bármit bedobálhatnak, sőt ha akarnak, akár be is tudnak ugrani a panaszos telkére. A gondnok végül azzal fejezte be a beszámolóját, hogy a tények ismeretében nem lát okot további intézkedésekre. A főváros részéről az ügy 1941 szeptemberére le is zárult, amikor a fejleményekről tájékoztatást küldtek az ügyvédnek.

35 Az 1938-as építkezések utolsó állomását a Városszéli telep IV. részének megépítése képezte, ekkor a 300 négyszögöles telkeken összesen 12 szoba-konyhás ikerházat, illetve még egy lakást, vagyis 25 új hajlékot építettek. Ezek bére, a telep régebbi lakásaihoz hasonlóan, heti 5 pengőt tett ki.

36 Az építési engedély kikötötte, hogy a lakóhelyiségek magasságának 2,60 méternek kell lennie, a padlózat - pince hiányában nedvesség, a padlás pedig tüz elleni szigeteléssel látandó cl.

37 A most elfogadott terveket, az előző építkezés tapasztalatait felhasználva, a III. Városrendezési Ügyosztály készítette. Az építkezés 1938. november 17-től a következő év május közepéig tartott. Minden lakás egy 18-20 m

2-es szobából, egy 10 m

2-es konyhából, kamrából, zárt előtérből, padlásrészből és gazdasági épületből állt, cz utóbbi tartalmazta a WC-t, a fészert, a baromfi- és sertés ólat is. Egy ház építési költsége összességében 8500 pengőt tett ki. 1940-ben határozat született - a nagy gyerekszámú családok érdekében - egy fürdő- és mosóház építéséről az új teleprészen: 25.600 pengő költségen két fürdő, négy mosókonyha, egy WC, előtér és egy váróterem létesült.

39 A katolikus kápolna felállításának igénye szintén 1939-ben merült fel, hiszen az akkor körülbelül ezer fős telep lakóinak 70-80%-a katolikusnak vallotta magát, s eddig a miséket kényszerűségből a kultúrházban tartották.

40 1941-ben a már korábban létesített telepi üzletházat pince és tüzelőraktár kialakításával újították fel.

41 Ugyanebben az évben a lakók levélben kérték a fővárost, hogy a telepre vezessék be a vizet. Erre elsősorban a telkek öntözése érdekében volt szükség, hiszen a kiskertekben található kutak vize nem volt elegendő c célra. A hatóság a kérést átküldte a Vízmű igazgatóságához, ahol azonban a költségkalkuláció elkészítése után - fedezet hiányában - nem tartották megvalósíthatónak az igényelt beruházást.

42 35 Papp Miklós ügye a fővárosnál. Szűts András ügyvéd levele, a Tiszti Ügyészség állásfoglalása, a gondnok jelentése: BFLIV.1409.C 144578/1941-IX. 36 Haszonbérleti szerződés a Városszéli-telepen: BFL IV.1409.C 132299/1941-IX. 37 Városszéli-telep IV. részének építési engedélye: BFL IV. 1409.C 315380/1938-III. 38 HALÁSZ 1940. 35. 39 A XIII. ügyosztály előterjesztése a tisztviselők kiadásainak az építkezésnél megtakarított összeg terhére történő megtérítésére: BFL IV. 1409.c 246364/1942-XIIL; A Városszéli-telep fürdő és mosóház tervének engedélyezése: BFL IV.1409.C 248866/1940-XIII. 40 Előterjesztés a Városszéli-telepen egy kápolna felállítására: BFL IV.1409.C 141193/1941-IX. 41 Építési engedély kérelem a Városszéli-telep üzletházának átalakításához: BFL IV. 1409.c 318744/1941-III. 42 A Városszéli-telep vízvezeték ügye: BFL IV.1409.C 394/1942-IX.