Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948
végül 2200 pengőbe került. A beruházás egyik jelentős szociális vívmánya - bár költségcsökkentést jellegéből adódóan nem hozhatott - az volt, hogy a munkálatokban részt vevő szakmunkásokat és napszámosokat a Kiserdő lakói közül toborozták, így a főváros a megélhetésükhöz is segítséget nyújthatott. A városatyák a tervezet vitájakor melegen üdvözölték az építkezést, nemcsak a több irányú szociális gondoskodás megvalósulása miatt, hanem azért is, mert a Kiserdő lakóinak áttelepítésével nem szakítják el őket az eredeti környezetüktől, s így az esetleges munkahelyüktől sem. 5 Az építkezés végül 1937. december 6-án vette kezdetét, és a kőműves munkák alig 12 munkanap alatt el is érték a falegyent. A munkálatok azonban a hideg időjárás miatt december 25-étől 3 hétig szüneteltek, s így a kislakástelep 1938 júniusában került csak átadásra. A lakásokat kizárólag a lakbér megfizetésére képes kiserdei lakóknak utalták ki. A következő időszakban pedig végleg felszámolták a hírhedt nyomortelepet, 6 azokat a lakókat, akiket szociális helyzetük miatt nem tartottak képesnek még e viszonylag szerény lakbér megfizetésére sem, a főváros szükségtclepei, illetve menhelyei egyikében helyezték el. 7 Két évvel később az akkor 250 lelket számláló telep a 3 éves lakásépítési program költségvetésének terhére kultúrházat, 8 illetve termekkel és rendelővel kibővített népes munkaházat is kapott. Az említett intézmények létesítését, a lakók fokozottabb szociális gondozásra való rászorultságán túl, a telep ekkor már - szintén a fent említett akció keretében - elhatározott bővítése is ösztönözte, amit a szomszédos telekre, vagyis a megszüntetendő Lenkcy út túlsó oldalára, a Vágóhíd utca 17-29. sz. alá terveztek. 10 A Megyeri, valamint a Forgách úti kislakásos bérházak létesítésére az 1938-ban megrendezett Eucharisztikus Kongresszus teremtett alkalmat. Az ünnepségre érkező több mint százezer vendég elhelyezésében a székesfővárosra is komoly szerep hárult. A rendezvény látogatói elszállásolásának megszervezésére egyébként 1937 júniusában a Központi Vendéggondozó Hivatal égisze alatt külön lakásosztály is alakult, 5 Előterjesztés a IX. kerület Ferencvárosi Kiserdő területén 100 kislakás építésének tárgyában 149030/1937-IX. Fővárosi Közlöny, 1937. 1970-1971. p.; Bechtler Péter hozzászólása a vitához: Fővárosi Közlöny, 1937. 2055-2056. p. 6 A polgármester havi jelentései a székesfőváros 1938. évi állapotáról. Fővárosi Közlöny, 1938. 36. sz. 940. p. 7 A Kiserdei családok áttelepítése: BFL IV. 1409.c 135773/1941-IX. A legtöbb család az Auguszta-telepen és a Pillangó úton nyert elhelyezést. 8 Vágóhíd út 33. sz. telepen kultúrház létesítése: BFL IV.1409.C 145158/1940-IX. Az egyébként 140 000 pengőbe kerülő beruházást a főváros saját hatáskörében, közszállítási pályázat kiírását mellőzve, úgy adta vállalatba, hogy minél több kisipari munkás jusson munkalehetőséghez. Az úgynevezett szabadkézi vállalatba adással a főváros, az iparügyi miniszter előzetes engedélyét élvezve, akkor élhetett, amikor a munka költségvetése nem ért el egy bizonyos határt. Ezen érték felett viszont a városháza köteles volt meghívásos, magasabb összeg kalkulációja esetén pedig nyilvános versenytárgyalási kiírást közzétenni. 9 Nép- és munkaházak terve a Vágóhíd úti telepen: BFL IV.1409.C 310566/1940-III. lü Előterjesztés a Vágóhíd utca 33. sz. telep kultúrházának építése tárgyában 150453/1940-IX. Fővárosi Közlöny, 1940. 42. sz. 995. p.; Kultúrház létesítése a Vágóhíd utca 33. sz. telepen: BFL IV. 1409.c 145158/1940-IX.
