Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948

amely a fővárosban 118 ezer, vidéken pedig 32 ezer férőhelyet biztosított panziókban, magánlakásokban, szállókban, illetve internátusokban." Szintén e tevékenység keretén belül került sor a Megyeri és a Forgách úti építkezésekre. Ezért a főváros, a szociális érdek mellett az idegenforgalmi cél megvalósítását is szem előtt tartva, az építkezéssel úgy vállalt részt a látogatók elhelyezésében, hogy a kongresszus befejeződését követően a szálláshelyek kislakásokként legyenek hasznosíthatók. Erre amúgy is nagy szüksége volt Budapestnek, hiszen az állam éppen 1937-ben adta át barakktelepei - Mária Valéria, Auguszta, stb. - kezelését a fővárosnak. Ezek közül pedig sok annyira leromlott állapotban volt, hogy lebontásuk elkerülhetetlenné vált, s így a két új építkezéssel a lakók elhelyezésének problémája is megoldódott. Miután az idő sürgetett, hiszen a lakásokkal legkésőbb 1938 áprilisára el kellett készülni, az új házakat a legutóbbi szükséglakás-építkezéseken (a Gubacsi, a Bihari és az Illatos úton) alkalmazott tervek alapján készítették el. A III. ügyosztály az építkezés helyszínéül két alkalmas telket jelölt ki, az egyiket Angyalföldön a Hajdú - Szilas - Forgách - Röppentyű utcák által határolt területen, a másikat pedig a X. kerületben a Megyeri és a Szigligeti út mentén. Az eredetileg több mint ezer lakásra tervezett 3 millió pengős építkezés fedezetét a 30 milliós beruházó kölcsönből kívánták előteremteni, amelynek folyósításáig a kiadásokat a községi háztartás pénzkészletéből fedezték. Később a szükséglakások helyett ugyan 20%-kal kevesebb, de jobb minőségű kislakás építése mellett döntöttek. Ezáltal azoknak a szükséglakóknak teremtettek a későbbiekben elhelyezést, akik kedvezőbb kereseti viszonyok közé kerülve már nem jogosultak a szükséglakás használatára, ugyanakkor képesek voltak a szintén alacsony (25 pengő)

12 bérű új kislakások bérleti díjának előteremtésére.

13 Az építkezésről rendezett vitán Wcllisch Andor üdvözölte, hogy a székesfőváros végre nem szükséglakást, hanem kislakásokat épít. Arra is felhívta azonban a városatyák figyelmét, hogy az épületek terveiben a fajlagos költség emelkedése ellenére sem látható sok előrelépés a Gubacsi úti szükségházakhoz képest, hiszen ezek az épületek is megőrizték a hosszú traktusokat, amelyek előtt kilométernyi gangok vonulnak végig, s így a folyosókon haladva mindenki belelát a másik életébe. Szerinte éppen ezért magánépítészekkel kellene a házakat megterveztetni, nem pedig a meglévő terveket felhasználni.

14 Az építkezés megindulása ebben az esetben is a várt adómentesség engedélyezésétől függött, illetve sokban csökkentette a költségeket az, hogy az FKT hozzájárult az óvóhelyek ideiglenes mellőzéséhez.

15 Szintén takarékosságból történt, hogy ezeket az 11 Szendy Károly polgármester jelentése a székesfőváros közigazgatásának 1938. első félévi állapotáról. Fővárosi Közlöny, 1938. 47. sz. melléklet 9. p. 12 Forgách u. 32. sz. 209-es lakásának bérbeadása: BFL IV.1409.C 132191/1940-IX. 13 Előterjesztés az 1938. évi Eucharisztikus Kongresszus előkészítésével kapcsolatos lakásépítési ügyben. Fővárosi Közlöny, 1937. 47. sz. 1520-1521. p. 14 Vita az Eucharisztikus Kongresszus szükséglakás-építéséről. Fővárosi Közlöny, 1937. 52. sz. 1676-1677. p. 15 Vita az Eucharisztikus Kongresszus szükséglakás-építéséről. Fővárosi Közlöny, 1937. 52. sz. 1683. p.