Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Varsányi Erika: A szociáldemokrata frakció a fővárosi törvényhatósági bizottságban (1925-1948)

A gazdasági világválság még tovább súlyosbította az egyébként is alig kezelhető problémát. Emiatt a szociáldemokrata frakció a annak enyhítése érdekében - gyakran az ellenzéki pártokkal karöltve - több alkalommal kezdeményezte rendkívüli közgyűlés összehívását. így az 1929 márciusában, majd 1929 decemberében megtartott közgyűléseken számos javaslatot terjesztettek elő: a főváros sürgősen rendelje el a közmunkák beindítását, kötelezze a háztulajdonosokat az épületeik tatarozására (munkaalkalom létesítésének egyik módja), készüljön felirat a kormányhoz, intézkedést sürgetve az állami beruházások folytatása, az építőipar tevékenységének elősegítése, a 48 órás munkahét bevezetése, a munkahiány esetére szóló biztosítás törvénybe iktatása érdekében.

29 Hasonló tartalmú megnyilatkozások rendszerint napirenden voltak a különböző bizottságok ülésein is.

30 Az 1931 szeptemberében összeülő rendkívüli közgyűlésen elhangzott szociáldemokrata megnyilatkozások, valamint a decemberi költségvetési vita során benyújtott temérdek indítvány jelzi, hogy a frakció erőfeszítései hiábavalónak bizonyultak. Az ügyben érdemi intézkedésre ugyanis nem került sor.

31 A téma évek multán sem veszített aktualitásából, mivel a munkanélküliség az egész korszak kísérőjelensége maradt. 1934 májusában megalakult ugyan a Városházán a munkásügyi bizottság, de az sem tudott e téren különösebb eredményt elérni. Az esetenkénti ínségakciók pedig nem jelentettek megoldást. A szociáldemokraták éppen ezért szorgalmazták rendszeresen új munkaalkalmak teremtését, az építkezések, városfejlesztési tervek mielőbbi realizálását. Ugyanakkor több alkalommal hangsúlyozták, hogy nem alamizsnát, nem „ebédjegyes munkaalkalmat" s nem „Sipőcz-levest" kívánnak juttatni az arra rászorulóknak.

32 A lakáskérdés szintén az egész korszakon végigvonuló, megoldhatatlannak tűnő problémakör, a szociáldemokraták megnyilatkozásában gyakorta előforduló téma.

33 Az c tárgyban elhangzó közgyűlési felszólalások és interpellációik nagy száma azonban nem takar tartalmi sokféleséget. Ugyanis egy-egy konkrét ügyre - megoldás híján többször, többen is visszatértek. A lakásnyomor enyhítésére racionális községi lakáspolitikát, kislakás-építési programok kidolgozását és megvalósítását, ill. az állami szükséglakások fővárosi tulajdonba vételét proponálták. Fontosnak tartották, hogy a megépülő lakások olcsók és egészségesek legyenek. Nem egyszer példálózgattak európai nagyvárosok, elsősorban a szociáldemokrata vezetés alatt álló Bécs sikeres lakáspolitikájával és az ottani eredményekkel.

34 Felléptek a lakbéruzsora ellen, lakóvédelmct követeltek. 29 FK 1929. 98. sz. 2536-2543. p. 30 FK 1930. 11. sz. 301-302. p. Ld. még a közmunkák, városi építkezések megindítását sürgető felszólalásokat: uo. 1930. 4. sz. 96. p., uo. 29. sz. 852. p., BFLIV.1403.ee. 1931 okt. 2-i, 1-i, nov. 14-i, 1932. jan. 25-i, 1938. febr. 1aug. 23-i stb. jegyzőkönyvek. 31 FK 1931. 58., 59. és 60. sz. 1165-1254. p, PIL 658. f. 4/5 őe., 658. f. 4/21. őe. 694. f.1/41. őe. 32 BFL IV. 1403.ee. 1934. febr. 9-i jegyzőkönyv. 33 Ld. BFLIV.1403.ee. 1931-1943 évi jegyzőkönyveket és BFL IV. 1403.kk. (Lakásügyi szakbizottsági ülések jegyzőkönyvei) 1943, továbbá BFL IV. 1402.b. (Budapest Székesfőváros Főpolgármesterének iratai. Altalános iratok) 555., 556. köt. A Törvényhatósághoz benyújtott önálló indítványok nyilvántartása 1933-1944. 34 FK 1927. 8. sz. 390-391. p„ uo. 1928. 70. sz. 2829-2835. p.