Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Varsányi Erika: A szociáldemokrata frakció a fővárosi törvényhatósági bizottságban (1925-1948)

VARSÁNYI ERIKA A SZOCIÁLDEMOKRATA FRAKCIÓ A FŐVÁROSI TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGBAN (1925-1948) A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) számára 1925-ben, a fővárosi törvényhatósági bizottsági választásokat (május 21-22.) követően, első ízben nyílt alkalom arra, hogy közvetlenül, aktívan részt vehessen a budapesti önkormányzat munkájában. A választási küzdelembe bekapcsolódott tucatnyi párt, voltaképpen két politikai tömörülés versengett az új fővárosi törvény (1924:VI. tc.) értelmében elnyerhető 250 mandátumért. A „keresztény nemzeti irányzatot" a Keresztény Községi Párt (Wolff-párt) és tulajdonképpen e választásokra szerveződött, Ripka Ferenc nevével fémjelzett Egységes Községi Polgári Párt (az Egységes Párt, azaz kormánypárt fővárosi megfelelője) és a Szabadelvű Párt, valamint alkalmilag hozzájuk csapódott néhány politikai csoport képviselte. A másik pólust a demokratikus ellenzék pártjai reprezentálták: az 1924 őszén létrehozott Demokratikus Szövetséghez (másként: Demokrata Blokkhoz) tartozó legjelentősebb liberális tömörülés a Vázsonyi-féle Nemzeti Demokrat^rRárt, a legradikálisabb politikai programot képviselő, bár szük támogatottsággal rendelkező polgári ellenzéki párt, a Kossuth Párt, valamint az MSZDP. A Blokkhoz még több apróbb párt, politikai csoport, sőt párton kívüliek is csatlakoztak. „Ennek a blokknak együtt kell harcolnia és együtt kell haladnia legalább is addig, amíg a fővárosi reakciót sikerül végérvényesen letörnie. A pártok későbbi magatartása eltörpül a reakció megbuktatásának nagy koncepciója mellett: ilyen igazán nagy és egyetemes érdekeknek minden pártszempontot és féltékenységet alá kell rendelni." - olvasható a párt elméleti folyóiratában, a választások előestéjén.

1 E szociáldemokrata előrejelzés azonban nem mentes túlzásoktól, ami a választások eredményét, valamint következményét illeti. Ugyanakkor számol a realitásokkal: a választásokra csatasorba álló pártok szoros együttműködése hosszú távon nemigen biztosítható. Viszont nem vette figyelembe, hogy Rassay Károly alapította Függetlenségi Kisgazda Földműves és Polgári Párt potenciálisan szintén az ellenzék táborát erősítheti. Jóllehet nem kívánt a Blokkal együtt szerepelni, önállóan vállalta a választásokon a megmérettetést.

2 Az 1925-ös fővárosi választásokon tulajdonképpen abszolút győzelmet egyik pártnak nem sikerült elérnie. A két rivalizáló politikai csoport jelöltjei közül a szavazó 1 PROPPF.R SÁNDOR. A szociáldemokrata párt a budapesti községi választásokon. In: Szocializmus 1925.4. sz. 132. p. 2 L. NAGY ZSUZSA: Bethlen liberális ellenzéke, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980. 60-70. p.; L. NAGY ZSUZSA: Egy politikus polgár portréja, Rassay Károly (1886-1958) Budapest, Napvilág, 2006. 66-67. p. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV II. 2007.227-245. p.