Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Ignácz Károly: Fővárosi választások és a törvényhatósági bizottság közgyűlése Budapesten 1920-1945

A törvényhatósági bizottság közgyűlése a) A nem általános választással bekerülő bizottsági tagok Az eddigiekben az általános választásokról esett szó, amelyeken a pártok listái és jelöltjei küzdöttek egymással a képviselői helyekért.

57 A főváros törvényhatósági bizottságába azonban nemcsak az általános választói akarat elve alapján lehetett bekerülni. A Horthy-korszakban a választói akarat nemkívánatos „ingadozásainak" korrekcióját, az esetlegesen megerősödő „szélsőséges" irányzatok térnyerésének korlátozását szolgálta az olyan bizottsági tagok részvétele, akik más módon, delegálás, kormánykinevezés vagy a (jobboldali többségű) közgyűlés választása alapján kerültek be. Nem általánosan választott képviselőket 1945-ben is találunk, de a korábbi korszakhoz képestjóval kisebb arányban, ahogy azt a 6. táblázat mutatja.

58 6. táblázat. A fővárosi törvényhatósági bizottság közgyűlésén szavazati joggal rendelkező tagok száma és aránya 1920-1945 közöli Alakuló közgyűlés dátuma Összes tag száma (N) Általánosan választott tagok Nem ált. választott tagok Alakuló közgyűlés dátuma Összes tag száma (N) száma (N) aránya (%) száma (N) aránya (%) 1920.07.28. 284 240 84,51 44 15,49 1925.06.17. 310 250 80,65 60 19,35 1931.01.22. 229 150 65,50 79 34,50 1935.06.28. 182 108 59,34 74 40,66 1945.11.28. 250 240 96,00 10 4,00 A dualizmus kori 400 tagú,

39 felerészt virilistákból álló bizottság létszámának radikális, 200 főre történő leszállítását már az 1920-as törvénytervezet is megcélozta.

60 57 A Politikatörténeti Intézet „Budapest Választási Adattára" kutatásának keretében folyik a fővárosi képviselők adatbázisának összeállítása (közgyűlési jegyzökönyvek, almanachok és korabeli újságok alapján). A bizottsági tagok különböző jellemzőiről, megoszlásairól szóló alábbi elemzés e kutatás első eredményeit mutatja be. 58 Az egyre bonyolultabbá váló törvényi rendelkezések, delegálások, kinevezések és átmeneti intézkedések miatt a nem általánosan választott bizottsági tagok pontos száma mindig csak egy konkrét időpontra állapítható meg, egész ciklusokra nem. A táblázat a választások után létrejövő új közgyűlések számarányait mutatja be. A vizsgálatnál fő szempontnak a közgyűlési szavazati jogot tartottam, ezért 1920-ban bekerültek az azzal rendelkező fővárosi főtisztviselők is, akik a hivatalos tagságot csak az 1924-es törvényben kapták meg. 59 Ehhez hozzáadódnak még az 1873 óta szavazati joggal bíró fővárosi főtisztviselők is. co Nemzetgyűlés irományai, 1920-1922.1. k. 206-212. p. (a 32. sz. törvényjavaslat) és 213-221. p. (indoklás).