Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Ignácz Károly: Fővárosi választások és a törvényhatósági bizottság közgyűlése Budapesten 1920-1945

pénzbüntetéssel fenyegette.

38 Ennek ellenére az egyes választásokat igen eltérő részvételi arányok jellemzik, azaz a felsorolt befolyásoló tényezők a kötelező jelleg mellett is érvényesültek, bár azok hatása nehezebben azonosítható. További problémát jelent a választói névjegyzékek gyakori pontatlansága, ami már a korszakban is sok ellenzéki kritikát kapott. Mindezek fényében az /. diagramban szereplő - a törvényhatósági mellett az időben legközelebbi parlamenti választások budapesti vonatkozásaira is kiterjedő - adatok értékelésénél indokolt az óvatosság.

39 1. diagram. A részvételi arány változása Budapesten a parlamenti és a törvényhatósági választásokon 1920-1945 között 100.00 M926 1930/1931 választási év —törvényhatósági —o— parlamenti 1920-ban fél év telt el a két típusú voksolás között, a januári nemzetgyűlésihez képest a júliusi törvényhatósági választáson mégis jóval alacsonyabb (62%) volt a részvételi arány, aminek legvalószínűbb oka a szük pártkínálat mellett a „tétnélküli38 1920. évi IX. tc. 10. §, 1924. évi XXVI. tc. 10. §(11) és 1930. évi XVIII. tc. 17. §. (9).-Az indoklások szerint „a választó-közönség akaratnyilvánítása csak akkor tekinthető tökéletesnek, ha a választóközönség minden tagja az öt megillető választói jogát tényleg gyakorolja is" (1920-as), illetve „a választásban való részvétel nemcsak jog, hanem polgári kötelesség is" (1930-as). 39 A választási adatok, eredmények forrásai: 1920: Nemzeti Újság, 1920. július 24. és THIRRING 1925. 131. p.; 1925: Bp. Statisztikai Évk. 1921-1924. 567-570. p.; 1930: MÓNUS 1931.; 1935: Budapest Főváros Levéltára (BFL) IV. 1405. 95. d. és Bp. Statisztikai Évk., 1935. 134-137. p.; 1945: PIL 283. fond 28/22-36. o.e. és 38/12. o.e.