Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Ignácz Károly: Fővárosi választások és a törvényhatósági bizottság közgyűlése Budapesten 1920-1945

1935 után így a törvény szerint 1941-ben lett volna az újabb választás, de erre II. világháború idején már nem került sor. A közgyűlési tagok mandátumát - a zsidónak minősített tagok kivételével - előbb egy évvel, majd a törvényhozás további intézkedésig meghosszabbították,

12 így az 1935-ben választott bizottság egyre erősödő korlátok között 1944 őszéig működött. Az átmeneti időszak után, amelynek második felében, 1945. május 16-tól már az új pártok delegáltjaiból álló ideiglenes törvényhatósági bizottság működött, 1945 októberében az új fővárosi közgyűlést három évre választották. 1948 őszén azonban már a szovjetizálás folyamatának befejezése volt napirenden, így a fővárosi képviselők mandátumát meghosszabbították. Az egyre jelentéktelenebbé váló bizottság a tanácsrendszerre való átállás kezdetéig, 1950 januárjáig működött. b) A választójogosultság Elvileg „a törvényhatósági bizottság a törvényhatóság egyetemének, - tehát a területén lakó és tartózkodó egész népességének-a képviselete",

13 de az önkormányzati testület megválasztásában mégsem vehetett részt minden felnőtt budapesti lakos. Az egyes választásokon alkalmazott különböző korlátozások hatását, azaz a választójogosultaknak az összlakossághoz viszonyított arányát mutatja be az 1. táblázat.

14 1. táblázat. A törvényhatósági választójogosultak számának és arányának alakulása Budapesten 1920-1945 közölt Választási év Népesség száma (N) Törvényhatósági választójogosultak Választási év Népesség száma (N) száma (N) aránya (%) 1920 928 996 464 718 50,02 1925 960 995 289 320 30,11 1930 1 006 184 292 580 29,08 1935 1 060 431 292 946 27,63 1945 907 774 636 824 70,15 12 A halasztás hivatalos indoka azonban nem a háború, hanem egy készülőben lévő közigazgatási reform volt. 1940. évi XXXI. tc. 2. § és 1941. évi XIX. tc. 1-2. §. 13 WILDNER 1931. 501. p. Ezt az alapelvet a fővárosi törvények is rögzítették: 1872. évi XXXVI. tc. 22. § és 1930. évi XVIII. tc. 28. §. 14 A népességszám forrásai: Budapest Statisztikai Évkönyvei. A választójogosultak számának adatai: Bp. Statisztikai Évk. 1921-1924. 565-567. p.; 1927. 284.; 1930. 160.; 1931. 124.; 1935. 133. és 138. p., illetve 1945-re: Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (PIL) 283. fond 28/36. o.e. (SZDP Választási Iroda anyagai).