Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Ignácz Károly: Fővárosi választások és a törvényhatósági bizottság közgyűlése Budapesten 1920-1945

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A 20. SZÁZADBAN IGNÁCZ KÁROLY FŐVÁROSI VÁLASZTÁSOK ÉS A TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG KÖZGYŰLÉSE BUDAPESTEN 1920-1945 Budapestnek az ország életében betöltött különleges szerepe a választásokon is megnyilvánult. A Horthy-korszakban a fővárosban került sor a legkevésbé korlátozott, ennek megfelelően mindvégig titkos szavazásokra, míg 1945-ben csak Nagy-Budapest területén tartottak önkormányzati, azaz esetünkben törvényhatósági választást. Az 1920 és 1945 közötti fővárosi választási eredmények elemzéséhez szükséges az akkor alkalmazott választási rendszer ismerete, ezért írásom első részében négy, egymással összefüggő alapkérdésre keresem a választ: mikor, kik, hogyan és kikre szavazhattak?

1 Ezt követi a választói aktivitás, azaz a részvétel alakulásának, majd a különböző pártok és politikai irányzatok eredményeinek vizsgálata: van-e összefüggés az egymást követő választások adatai között? A főváros mely területein szerepeltek rendre jól, s melyeken rosszul az egyes pártok, irányzatok? Végül a választás által (is) létrejövő politikai testület, a törvényhatósági bizottság összetételének néhány jellemző adatát - a választott és nem választott, a férfi és női, valamint a régi és új képviselők arányát - mutatom be. A választási rendszer a) A törvényhatósági választások időpontjai Budapesten törvényhatósági választásokat a vizsgált időszakban öt alkalommal tartottak: az 1920., 1925., 1930., 1935. és 1945. évben. A látszat ellenére azonban itt nem szabályos, ötéves periodicitásról van szó, amiből csak egy, az 1940-es szavazás hiányozna. Épp ellenkezőleg, a választásokat egyszer sem a jogszabályokban előre meghatározott időközönként, az adott törvényhatósági bizottság mandátumának lejártakor tartották meg! Ez 1920 és 1945 esetében érthető, hiszen mindkettő egy új rendszer kezdetétjelentette, amikor a korábbi fővárosi közgyűlések már nem működtek, és azokat a hatalomra került új erők sem kívánták visszaállítani. így a választások időpontját a helyzetből fakadóan közvetlenül a szavazás előtt új jogszabályokkal határozták meg.

2 A másik három esetben viszont az aktuális kormányok saját céljaiknak megfelelően módosították - halasztották el vagy hozták előre - a választások dátumait. 1 A Horthy-korszak fővárosi választási rendszeréről részletesen: IGNÁCZ 2005. 2 1920. évi IX. te. 23. §, illetve 7460/1945. ME. sz. rendelet. Magyar Közlöny, 1945. szeptember 1. 5-9. p. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV II. 2007.201-226. p.