Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Kalocsai Péter: Városi közlekedés - hálózat - tömegközlekedés Nyugat-Magyarországon (Sopron, Szombathely)
külső megjelenésükben és belső kiképzésükben eltértek a magyarországi típusoktól. 171 A Szombathelyi Villamos Közúti Vasút nem mint külön vállalat, hanem a VEMR szombathelyi cég egyik üzletágaként működött, s csak személyszállítással foglalkozott.' 72 A közúti vasút egy fő- (vasútállomás-Széli Kálmán utca-Király utca-Fő tér-Széchenyi István utca-Berzsenyi Dániel tér-Hollán Ernő utca, Püspöki Iskola) és egy személyforgalomra nem használt szárnyvonalból (Püspöki Iskola-Kiskar utca-Thököly Imre utca, forgalmi telep) állt. 173 E pálya az 1894-ben és 1895-ben előmunkálatokra engedélyezett tervekhez képest a szárnyvonalak elhagyásával (Szent Márton utca-Mayer-féle vasöntöde, Fő tér-Kőszegi utca-Petőfi utca-Szily utca-Berzsenyi tér, Szent Márton utca-Aréna utca-Thököly utca-Kiskar utca) rövidebb, de a várható forgalmi igényeknek és a rentábilis üzemnek jobban megfelelő útvonal volt. (A megállóhelyeket a 3. táblázat tartalmazza, 1-10. szám.) 1898 áprilisától az utazóközönségjobb tájékoztatása érdekében a megállóhelyeken jelzőlámpákat szereltek fel. A villamosoknak a végállomásokról történő elindulásakor kigyulladtak a jelzőlámpák, jelezve azt, hogy már nem kell sokat várni a kocsikra. A jelzőlámpák mindaddig világítottak, míg a villamosok a Király utcában a Vasvármegyei Casino előtti kitérőben el nem kerülték egymást. 174 Az útvonalat a járművek reggel 5 és este 11 óra között 12 perces időközökben körülbelül 12 perc alatt tették meg. 175 Nagy utasforgalom idején 2 kocsi közlekedett egymás után. 176 A Püspöki Iskola és a vasútállomás között a menetjegy 6 krajcárba, a poggyászjegy szintén 6 krajcárba, a gyermekjegy 3 krajcárba, a 20 menetre érvényes bérletjegy fűzet pedig 1 forintba került. 177 Az elektromos közúti vasút forgalomba helyezésekor a pályaudvar és a városközpont között villamoson 6 krajcárért, omnibuszon 10 krajcárért, 178 bérkocsin pedig 1 forintért lehetett utazni. 179 Nem sokkal a villamosközlekedés megindulása után a helyi sajtó az elektromos vasút mielőbbi vonalbővítését szorgalmazta. 1897 szeptemberében a Vasvármegye a következőket írta: „A most forgalomban levő vonal távolról sem elégíti ki a város közlekedési igényeit ... úgy a közönség, mint a V.E.M.R. társaság érdekei azt követelik, hogy az elektromos vonal a megfelelő mértékben kiterjesztessék s a közúti forgalom előnyei a pályaudvartól távolabb cső városrészeknek is meg adassanak." 180 Az ez irányú elképzeléseket, terveket a város polgárai is támogatták, hiszen a villamoshálózat 171 VaML, SzV MH ir. 23. d. A járműparkról részletesebben: KALOCSAI 2005. 172 VaML, SzV Polg. ir. I. 482/1897. sz. 173 110. 174 Villamos jelző lámpák. Szombathelyi Újság, 1898. ápr. 10. 15. sz. 7. p. 175 VaML, SzVMHir. 23. d. 176 Összeütközött villamos kocsik. Dunántúl, 1897. jún. 24. 25. sz. 5. p. 177 Személy- és podgyászdíjszabás. Szombathelyi Újság, 1897. máj. 30. 22. sz. 6. p.; Helyben hagyott közúti vasúti díjszabás. Vasvármegye, 1897. jún. 13. 47. sz. 7. p. 178 Útmutató. A magyar és közös közlekedési vállalatok hivatalos menetrendkönyve. 1898. január-február. Budapest, 1898. 434. p. 179 VaML, SzV Polg. ir. I. 216/1898. sz. 180 Közúti vasutunk kiterjesztése. Vasvármegye, 1897. szept. 12. 73. sz. 3. p.