Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Frisnyák Zsuzsa: A telefon térbeli terjedése Budapesten (1881-1912)

FRISNYÁK ZSUZSA A TELEFON TÉRBELI TERJEDÉSE BUDAPESTEN (1881-1912) Az innováció térbeli terjedése mint téma alig néhány évtizede került a társadalomtudományi kutatások előterébe.

1 Történész nézőpontból az innováció jelenkori térbeli terjedésével foglalkozó publikációk sajátossága: a szerzők erős elméleti háttérrel megalapozott mondandójukat gyengébbnek tünő - leginkább eseti jellegű - példákkal tudják alátámasztani. Az innovációk korunkbeli terjedéséről alkotott modellek inspiratív jellege késztetett arra, hogy újragondoljam a 19. század legfontosabb innovációiról alkotott nézetcinket. A hazai történész közösség figyelmét a 19. századi innovációk kárpát-medencei terjedésének térbeli aspektusai még nem keltették fel. Mindez nem véletlen. A hozzáférhető adatok esetlegessége, az adatbázisépítés hihetetlen munkaigényessége nem hordozza magában eleve annak ígéretét, hogy a befektetett munka arányban lesz a várható eredménnyel. Nem egyszerű a források nézőpontja és egy térbeli szemlélet közötti szakadékot áthidalni, sőt számos módszertani problémával is szembe kell nézni.

2 Van azonban egy innováció - a telefon - amelynek terjedéséről az előfizetői listák tér- és időbeli elemzésével - a többi innovációtól eltérően - meglehetősen pontos képet alkothatunk. Ennek a dolgozatnak az a célja, hogy bemutassa a telefonhálózat fővárosi terjeszkedésének, növekedésének legkorábbi periódusát (1881-1885), valamint azt, mivé lett (és mivé nem) a hálózat három évtized múltán (1912). Arra voltam kíváncsi, mi Budapest kapcsolata korának legkorszerűbb kommunikációs technológiájával. A telefon terjedését úgy tekintem, mint egy társadalmi folyamat térbeli

3 lenyomatát. Ennek a témának elsődleges forrását az előfizetői névsorok és a telefonkönyvek jelentik. Többféle célból, különféle formátumban és számos időpontban készített elő1 Kiváló összefoglaló NEMES NAGY JÓZSEF: A tér a társadalomkutatásban: bevezetés a regionális tudományba. Budapest, 1998. Az innováció és tér kapcsolatával összefüggő jelenkori hazai kutatási eredmények a Tér és Társadalom c. folyóiratban jelennek meg. Izgalmas HALMOS KÁROLY: Hálózatok és hierarchiák a 19. századi üzleti életben című dolgozata: Aetas 20. (2005) 1-2. sz. 44-51. p. 2 Különbség van egy innováció településbeni megjelenése és annak tényleges használata között. Szépen példázza ezt a vasút hazai története. A 19. században meglehetősen tipikus, hogy a vasúttal rendelkező községek nem használják ki az abban rejlő lehetőségeket. A vasút tehát csak átszeli a település határát, de tényleges hatást nem fejt ki az ott élőkre. A vasútállomások pedig konganak az ürességtől. 3 Nem várt eredményként, ennek a tanulmánynak az elkészítése során tudatosult bennem, milyen hatással volt szemléletemre Vörös Károly, s mindaz, ahogyan ő tekintette ezt a várost. Megrendítő erővel törtek fel emlékeim a Tanár Úrról. Mindez nagyon jó érzés. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV II. 2007.13-37. P

.