Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Egy vidéki középváros, Szombathely modernizációs programja (1895-1902)

összeköttetés állt fenn a szivattyúházzal is. A víztoronyban elhelyezett szintmérő műszer a mérnöki hivatalban és a szivattyútelepen állandóan jelezte a tárolóban levő víz mennyiségét, lehetővé téve a rendszer állandó felügyeletét. A helyi mérnöki hivatal és a Budapesti Vízmüvek tapasztalatcsere céljából kapcsolatot tartottak fenn. Bodányi Ödön városi főmérnök a Journal für Gasbeleuchtung um Wasserversorung című szaklapot is megrendelte, hogy a legfrissebb műszaki eredményekkel lépést tudjon tartani.

7 A századfordulón a vezeték évente 440.000-450.000 m vizet szolgáltatott. A legtöbb vizet a magánfogyasztókon kívül a vasút igényelte, illetve a csatorna- és csőhálózat öblítésérc fordították. A vízvezeték eredetileg 17.000 lakos ellátására készült, fejenként 100 liter vizet szolgáltatott naponta. A város növekedésével számolva a csöveket úgy fektették le, és az egész rendszert úgy tervezték, hogy könnyen tudják később fejleszteni. A vízgyűjtő galériát eleve túlméretezték, hogy költséges bővítésre itt ne legyen szükség. A galériák bő vízhozamát évekig nem is tudta kihasználni a város. A több mint 22 km hosszú hálózat létesítésére 1900-ig 550.000 koronát fordítottak; a legnagyobb összeget a csőhálózat kiépítése emésztette fel. 1907-ig csak 26.000 korona értékű további beruházásra volt szükség. Az üzemköltséget leszámítva, a városnak a vízdíjakból származó évi bevétele a századfordulón átlagban 20.000 korona körül mozgott.

74 A vízvezeték a csövek rendszeres öblítése, a gyüjtőkutak és a víztartály időszakos tisztítása mellett megbízhatóan működött. Csak a kezdeti időszakban fordult elő, hogy a rosszul kiépített, vagy szabálytalanul víztelenített szabadban futó házi vezetékek befagytak.

75 Jelentéktelen (pl. vasas) szennyeződések előfordultak, de a rendszer a korabeli viszonyokhoz képest rendkívül tiszta vizet adott. Az országos helyzetet jól ismerő Farkass Kálmán szakvéleményében kijelentette, hogy „a szombathelyi vízvezeték az ország legsikerültebb vízmüvei közé tartozik úgy a víz tisztasága és jósága, mint annak bősége tekintetében".

76 A modern vízvezeték mintául szolgált az országban. 1899 őszén az Országos Mérnök- és Építészegylet budapesti vízépitészeti szakosztályának ülésén a munkálatokat felügyelő Riedl Frigyes tartott nagy sikerű előadást a szombathelyi vízműről. A vízügyi szaktekintély, Kvassay Jenő is elismerő szavakkal nyilatkozott a vízműről, és „dicsérőleg emelte ki, hogy Szombathely abban az irányban fejlődik, amelyben vidéki városainknak fejlődniök kell."

77 73 VaML SZV Közgy. jkv. 162/1899., 142/1900.; VaML SZV Pg. Közig. ir. III. 5/1899., 79/1902.; VaML SZVMH Müsz. ir. 12. dob.; Vízmérő próbaállomás. Vasvármegye, 1901. dec. 1. 7. p.; A vízmüvek személyzete. Vasvármegye, 1902. jún. 27. 6. p.; A városi vízvezeték. Vasvármegye, 1902. máj. 29. 4. p.; Vízórák. Vasvármegye, 1902. szept. 10. 4. p.; BODÁNYI 1910. 77. p. 74 BODÁNYI 1910. 65-66., 74-77. p.; A vízvezeték tisztítása. Vasvármegye, 1901. nov. 24. 6. p.; Vizvczctékünk. Vasvármegye, 1899. jan. 1. 9. p.; Vízvezetékünk üzemképes. Vasvármegye, 1898. dec. 18. 4. p. 75 VaML SZV Pg. Közig. ir. III 5/99, III. 42/1900.; A vízvezeték tisztítása. Vasvármegye, 1901. nov. 24. 6. p.; A tanács intézkedései a városi vízmüvek kezelése tárgyában. Vasvármegye, 1899. nov. 2. 3. p.; Hogyan kezeljük a vízvezetéket. Vasvármegyc, 1901. jan. 6. 4. p.; BODÁNYI 1910. 74. p. 76 A városi vízvezeték felülvizsgálata. Vasvármegyc, 1899. okt. 26. 4. p.; A vízvezeték tisztítása. Vasvármegye, 1901. nov. 24. 6. p.; A városi vízvezeték. Vasvármegyc, 1902. nov. 1. 6. p. 77 Vízvezetékünk. Vasvármegye, 1899. nov. 23. 2. p.