Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Egy vidéki középváros, Szombathely modernizációs programja (1895-1902)

1898. május 31-én hagyta jóvá a vállalkozókkal kötött szerződést, melynek értelmé­ben a vízműnek az év végére el kellett készülnie. 61 A vízmű technikai berendezéseit szállító fővállalkozó a Lang Lajos igazgató ve­zetése alatt álló Budapesti Szivattyú- és Gépgyár volt. A kivitelező cég a munkák ideje alatt a Szombathelyi Vizmü Építési Vállalat nevet használta. Építésvezetőként Schönhoffer Gusztáv, majd Erhardt Károly és Schuster József tevékenykedett Szom­bathelyen. Wünsch Róbert cége - a csatornázási munkákkal egyidejűleg - a vízveze­téknél szükséges betonmunkákat végezte a gyűjtőkútnál, és a víztoronynál. A vízvezeték építését a Magyar Királyi Országos Vízépítési Igazgatóság Közegészség­ügyi Mérnöki Osztálya képviseletében Riedl Frigyes, a város részéről Szilárd Emil fő­mérnök felügyelte. 1_ A városi vízmű kiépítése A vízvezetéki csövek fektetése a csatornahálózat kiépítésével párhuzamosan történt, a munkálatok 1898 júniusában vették kezdetüket. Az első 400 méteres szakaszt a város­ba északról érkező Paragvári utcában fektették le, augusztus végén. 63 November köze­pére elkészült a gyűjtőkút, folyamatban volt a szivattyúházi gépek szerelése és a víztorony építése. A csőhálózat gyakorlatilag készen állt, a közkutakat felállították. A szerződésben vállalt rövid, 6 hónapos határidő december 15-én járt le. A város építési szakbizottsága, Riedl Frigyes és a vállalkozók képviselői ezen a napon az egész rend­szert átvizsgálták, és „egyhangúlag konstatálták a vízvezeték üzemképes állapotát." 64 Két hetes próbaszivattyúzás után a hálózat 1899. január 1-én lépett működésbe, több mint 200 lakásban jelent meg ekkor a tiszta ivóvíz. A vízvezeték a csatornához hason­lóan a város egész területét behálózta, minden jelentős utcára kiterjedt, 65 1899-ben tovább bővítették a vezetéket, és folytatták a házak bekötését. 1900 után már többnyire csak házi vezetékeket készítettek. 1902-ben a város szerződést kö­tött a MÁV-val. A vasútnak a kazánok működtetéséhez nagy mennyiségű és jó minő­ségű vízre volt szüksége. Az emelkedő vízfogyasztás biztosítása érdekében a vízmű kapacitását növelni kellett, azért a két túlterhelt elektromos szivattyú mellé beszerez­tek egy tartalék benzinmotort. 66 A víznyerő terület kiszélesítése miatt szükségessé vált nagyobb ingatlanok kisajátítása is. Mindezek a tényezők jelentősen növelték a város 61 VaML SZV Közgy. jkv. 39/1898., 12/1899.; VaML SZVMH Müsz. ir. 12. dob.; Árlejtési hirdet­mény. Vasvármegye, 1898. máj. 8. 8. p.; A vízvezeték versenytárgyalása. Vasvármegye, 1898. máj. 29. 7. p. 62 VaML SZV Pg. Közig. ir. III. 5/1899.; A szombathelyi vizmü. Vasvármegye, 1898. dec. 15. 2. p.; BODÁNYI 1910. 73. p. 63 VaML SZV Közgy. jkv. 39/1898.; A vízvezetéki munkálatok. Vasvármegyc, 1898. aug. 25. 6. p.; A szombathelyi vizmü. Vasvármegye, 1898. dec. 15. 2. p. 64 Vízvezetékünk. Vasvármegyc, 1898. nov. 17. 5. p.; Vízvezetékünk üzemképes. Vasvármegyc, 1 898. dec. 18. 4. p. 65 VaML SZV Pg. Közig. ir. III. 5/1899., III. 42/1900.; VaML SZVMH Müsz. ir. 12. dob.; BODÁNYI 1910. 64. p.

Next

/
Thumbnails
Contents