Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Egy vidéki középváros, Szombathely modernizációs programja (1895-1902)
irányításával készültek, habarccsal tapasztott terméskőből, vagy égetett téglából. A felszíni vizek beömlését vasrostéllyal fedett nyílások biztosították, melyek irányába az úttestek és a járdák mentén húzódó kikövezett folyókák vezették a csapadékot. A víznyelők azonban szifonnal nem rendelkeztek, így a csatornákból áradó büz akadálytalanul terjedt szét a városban. 25 A vízvezető csatornák tervszerű fejlesztésének igénye a város 1864. évi rendezési tervének elkészítése alkalmával került először szóba, s az ehhez szükséges lejtmérések mérnökök bevonásával cl is készültek. A következő évben a Szépítő Bizottmány indítványára a város elfogadta azt a cselekvési programot, mely a városközpontban évente újabb- és újabb csatornák létesítését irányozta elő. Ennek köszönhetően az 1880-as évekig a Fő téren és a környező belvárosi utcákban több helyütt épült csatorna. Az alapanyagot a város adta, a munkadíjat a háztulajdonosok fizették, telkeik szélessége arányában egymás közt felosztva a költségeket. 26 Szombathelyen az első korszerű betoncsatorna 1889-ben épült. Ennek létrehozását a város északkeleti részén épült lovassági laktanyában keletkező szennyvíz elvezetésének szükségessége indokolta. A városvezetés ekkor jó érzékkel ismerte fel, hogy a laktanya csatornájának építésében a városra nézve kedvező lehetőségek rejlenek, hiszen a Szombathely utcái alatt elhaladó vezetéket alkalmassá lehetett tenni arra, hogy ne csak a katonaság igényeit szolgálja ki, hanem egyúttal a városlakókét is. A cél elérése érdekében a város az anyagi áldozattól sem riadt vissza, s magára vállalta a városi szakasz kivitelezési költségeinek 80%-át. A csatorna terveit készítő Államépítészeti Hivatal így a város érdekeit szem előtt tartva készítette cl a vezeték terveit, s kikérték a nemzetközi közegészségügyi szaktekintély, a müncheni Max von Pettenkofer szakértői véleményét is. A város igényeinek megfelelően a több mint három kilométer összhosszúságú vezetek sűrűn beépült utcák alatt végighaladva torkollt a Perint patakba, így lehetővé vált egy sor közintézmény és polgárház rácsatlakozása a főgyűjtőre. A megfelelő kapacitás érdekében a betoncsatorna a belvárosban is olyan nagy keresztmetszettel készült (80 cm széles és 120 cm magas volt), hogy alkalmas legyen a későbbi rácsatlakozással megnövekvő vízmennyiség elvezetésérc. 27 Pöce-, trágya- és szemétgödrök A közegészségügyi helyzet kezelése szempontjából a csapadék- és szennyvizek elvezetése mellett az emberi és állati ürülékek, valamint a szemét eltávolítása is kiemelt 24 VaML SZV Közgy. jkv. 69/1865., 68/1873., 93/1873, 50/1874., 2/1875.; VaML SZVT Tan. jkv. 710/1873., 739/1873., 785/1873., 804/1873. 25 VaML SZVT Tan. jkv. 459/1870., 520/1872., 595/1872., 603/1872., 207/1873., 357/1873., 621/1873., 739/1873., 785/1873., 814/1873., 876/1877.; VaML SZV Közgy. jkv. 647/1874. 26 VaML SZV Közgy. jkv. 22/1864., 63/1865., 72/1865., 86/1865., 93/1873.; VaML SZVT Tan. jkv. 379/1870. 27 VaML SZV Közgy. jkv. 54/1886., 11/1889., 45/1889.; ÉHEN 1897b. 2-3. p.; Pettenkofer. Vasvármegye, 1889. márc. 17. 1. p.
