Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Vadas Ferenc: Gázgyárak Bécsben és Budapesten

14. kép. Az óbudai gázgyár óraháza, 1910-es évek Gázmúzeum Budapest másfél évtizede volt), hanem helyszínrajza is egyedülálló. A háromszög alakú Du­na-parti területnek csak az egyik felét építették be, hogy bővítés szüksége esetén tenge­lyes tükrözéssel az együttes magja megduplázható legyen. A megvalósítási procedúra itt sokkal tovább tartott. Először 1908-ban írtak ki pályázatot, még a végleges helyvá­lasztás előtt, majd a nyertest, Albert Weiss zürichi gázgyárigazgatót megbízták a ter­vezéssel. 58 (Zürich—schliereni gyárának ekkori bővítése lehetett a referenciája. 59 ) Weiss a szakértői vélemények figyelembe vételével 1909-10-re kidolgozott terve sze­rint újfajta, vertikális retorták kerülnének (a korábban általános horizontálisak helyett) a kemenceházakba, központi kazántelep és vízgázgyár létesülne. 60 A tervek elfogadá­sát követően a kemencetípus, azaz a gázgyártás központi eleme kiválasztására rendez­tek versenytárgyalást, amelyen kivitelező cégek vettek részt. Időközben fölmerült, hogy hazai barnaszénnel működő generátorgáz-telepet kellene létesíteni, és ennek fo­lyományaként 1911-ben módosították a kemencetípusról már meghozott döntést, Weiss tervét radikálisan módosították, megbízását visszavonták. 61 A zürichi szakember elképzelésének számos - nem technológiai jellegű- eleme megmaradt. Az 1913-ra felépült gyár legnagyobb részének helyszínrajza alig módo­58 GÖMÖRI-BALOGH-VADAS 2004. 11-28. p. 59 WEISS 1909. 60 WEISS 1910.; GÖMÖRI-BALOGII-VADAS 2004. 28-32. p. 61 GÖMÖRI-BALOGH-VADAS 2004. 31-43. p.

Next

/
Thumbnails
Contents