Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kubinyi András: „Szabad királyi város" - „királyi szabad város"?
szánt Szeged szabad városi léte cáfolatára. Fő érve, hogy több törvény a kunokkal és a jászokkal kapcsolja össze, (köztük az idézett cikkely is,) valamint velük együtt a király jobbágyai közé sorolja. Magam nem értek vele egyet, hiszen ugyanez a törvény máshol - mint láttuk 55 - a szabad és fallal övezett városokat is sorolt a jobbágyok közé. Inkább az 1498-as országgyűléssel és az utána kiadott privilégiummal kötném össze Szeged királyi szabad városi jogát. Blazovich azon érvelése, miszerint a város sorozatos elzálogosítása is mutatja, hogy 1498 után még nem volt teljes jogú szabad királyi város, 56 sem fogadható el, hiszen több szabad királyi várost is elzálogosítottak ebben az időben királyaink. 57 Szeged szabad városi jellegét különben az is bizonyítja, hogy vörös viasz pecsétet használt. 58 A királyi szabad városok egyik csoportját a személynöki városok képezték, az ezekből a polgárok által fellebbezett ügyeket a személynök bírálta felül. A Hármaskönyv Harmadik rész 8. címe szerint a szabad városok közé tartoznak azok, amelyek polgárai pereiket a személynökliöz fellebbezik, mint Székesfehérvár, Esztergom és Lőcse, és azok, amelyek a tárnokmesterhez, mint a felsorolt nyolc tárnoki város. 59 (A felsorolás alapján az előbbieket kellene előkelőbbnek tartanunk, ez azonban ellentmond többi adatainknak, így az 1514. évi törvénynek is.) A kérdés az, hogy személynöki város csak a három említett-e, vagy pedig ezeket Werbőczy példaként idézte. Nyelvtanilag mindkét eset lehetséges. Hajnik annak idején csak a három várost sorolta ide, 60 akár újabban Hermann. 1 ' Magam részéről nem tudom a kérdést eldönteni, de nem zárom ki azt, hogy Kisszcben, Szeged és Szakolca is a személynökhöz fellebbezhetett. Sajnos, kevéssé ismerem Kisszeben és Szakolca történetét. Többnek kellett lennie a Hármaskönyvben említett háromnál a személynöki városoknak azért is, mert 1473-ban Kolozsvár azt a kiváltságot kapta, hogy a személynök elé fellebbezhet. 62 Megjegyzem, hogy a Werbőczy által idézett 1498:38.t.c is felsorolja a szabad városokat, és ez nem teljesen egyezik az előbbiekkel. Itt is először a nyolc tárnoki város fordul elő, amelyeket „továbbá (nec non)" szóval összekötve „Lőcse, Gréchegy és minden más szabad város és azok lakói" szöveg követ. 63 Gréchegy (Zágráb) nem sze54 HERMANN: i. m. [mint 10. j.] 124. p. 55 Ld. fenn, 25. j. 56 BLAZOVICH: mint 53. j. i.h. 57 Ld. fenn, 42. j. 58 ÉRSZEGI GÉZA: Adatok Szeged középkori történetéhez. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (1982) 44. p. 108. sz.; Szeged története. 1. A kezdetektől 1686-ig. Szerk.: KRISTÓ GYULA. Szeged 1983. 446. p. (A szóban forgó részt KULCSÁR PÉTER írta.] 59 WERBŐCZY: i. m. [mint 12. j.] 493. p. 60 HAJNIK: i. m. [mint 40. j.] 96. p. 61 HERMANN: i. m. [mint lO.j.] 135. p. 62 Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. Bd. VI. Hrsg.: GUSTAV GÜNDISCH, unter Mitarbeit von HERTA GÜNDISCH, GERNOT NUSSBÄCHER, KONRAD G. GÜNDISCH. Bukarest, 1981. 556. p. Megjegyzem, hogy nem élt ezzel a kiváltsággal, mert ügyeit először Beszterce városhoz, onnan Nagyszebenhez, végül a hét szász székhez fellebbezte. Kérésükre Mátyás 1481 -ben megszüntette a besztercei fellebbezést, tehát csak a két utóbbi maradt. Uo. Bd. VII. Bukarest, 1991. 281-282. p. - Kolozsvárról Budára fellebbezni költséges játék lehetett. 63 Corpus Juris i. m. [mint9.j.l 614., 616. p.-WERBŐCZY: i. m. [mint 12.j.] 504. p. (III. rész, 19. cím.)
