Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kubinyi András: „Szabad királyi város" - „királyi szabad város"?
A lényeg tehát a közvetlen kapcsolat az uralkodóhoz. 19 A városok fallal övezése is kritérium a városok megkülönböztetésére, ahogy azt Werbőczynél láttuk. 20 Az 1351:6. tc. a kilencedet a fallal kerített városok kivételével rendeli el. 21 A kérdést Hermann Zsuzsa elemezte 22 az 1514. évi törvénnyel kapcsolatban. Ezt kell tovább vizsgálnunk. A 14. te. a parasztlázadás miatt az összes parasztot bünteti, „demptis civitatibus liberis et munitis", mivel ezek hűek maradtak a királyhoz. 23 Szó szerint ugyanez fordul elő a 23. tc. szövegében, ahol a jászok, kunok és a többi királyi jobbágy adó és kilenced kötelezettségéről van szó. 24 A 29. tc. a jobbágyok szöktetésével kapcsolatban köti össze a „civitates libère vei munite"-kat a kunokkal jászokkal és a király többi jobbágyával. 25 Most számunkra nem az az érdekes, hogy a törvénycikkek a szabad királyi városok polgárait a jobbágyok közé sorolják, hanem a szövegek értelmezése. A törvények ugyanis, ahogy arra Hermann is rámutatott, kétféle képen fordíthatók: „kivéve a szabad és a fallal körülvett városokat", illetve: „kivéve a szabad és fallal körülvett városokat;" így a szöveg alapján kérdéses, hogy a fallal körülvett városok mindegyikét, vagy csupán némelyiket tartották-e szabadnak. A kérdés nem puszta szőrszálhasogatás. Az 1521:7. tc. a „szabad és más fallal övezett városokban" élő kereskedőktől árúik huszadrészének adóként történő kifizetését rendelte el. 26 Itt nincs megkülönböztetve a királyi város, a szöveg viszont evidensen mutatja, hogy voltak fallal övezett városok, amelyek nem számítottak szabadnak. A jelek szerint téved Hermann, amikor a „demptis" szóval kezdődő félmondatot a parasztháborúval akarta összekapcsolni. 27 Ez a szöveg ugyanis nem most tünt fel először a magyar törvényhozás emlékei között, szó szerint olvasható az 1482. évi dekrétum végrehajtási utasításában. A király megadóztatja saját városait, mezővárosait és falvait „demptis tantummodo civitatibus liberis et munitis." 28 Itt nyilvánvalóan a szabad és fallal erődített királyi városok adómentességéről van szó, hiszen a többi város fizeti a megszavazott adót. Mivel ez a fogalmazás a jelek szerint már korábban formulává vált, így az 1514. évi alkalmazásával talán nem kell foglalkoznunk. A falakkal való övezés 19 Erről a kérdésről, beleértve az említendő fallal övezés kritériumát, részletesen írtam: ANDRÁS KUBINYI: Der ungarische König und seine Städte im 14. und am Beginn des 15. Jahrhunderts. In: Stadt und Stadtherr im 14. Jahrhundert. Hrsg.: WILHELM RAUSCH. Linz/Donau, 1972. (Beiträge zur Geschichte der Städte Mitteleuropas II.) 193-220. p. Új kiadása: ANDRÁS KUBINYI: König und Volk im spätmittelalterlichen Ungarn. Städteentwicklung, Alltagsleben und Regierung im mittelalterlichen Königreich Ungarn. Herne, 1998. (Studien zur Geschichte Ungarns Bd. I.) 23-64. p. 20 Mint 12. j. 21 Décréta i. m. [mint 8. j.] 132. p. 22 HERMANN: i. m. [mint 10. j.] 124-125. p. 23 Corpus Juris i. m. [mint 9. j.] 712. p.; Monumenta Rusticorum i. m. [mint 9. j.] 260. p. 24 Corpus Juris i. m. [mint 9. j.] 716. p.; Monumenta Rusticorum i. m. [mint 9. j.] 262. p. 25 Corpus Juris i. m. [mint 9. j.] 718. p.; Monumenta Rusticorum i. m. [mint 9. j.] 265. p. 26 KOVACHICH: i. m. [mint 16. j.] I. k. 293. p.: „in liberis, et aliis civitatibus muratis, residentes". 27 HERMANN: i. m. [mint 10. j.] 124-125. p. 28 Décréta Regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458-1490. FRANCISCI DÖRY collectionem manuscriptam additamentis auxeaint, commentariis notisque illustraverunt GEORGIUS BÓNIS, GEISA ÉRSZEGI, SUSANNA TEKE. Budapest, 1989. (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici 11/19.) 256. p.
