Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kubinyi András: „Szabad királyi város" - „királyi szabad város"?
más országokban is a városjelleg egyik fő kritériuma volt, bár léteztek pl. Angliában falakkal nem rendelkező városok is, Ausztriában pedig a magyar mezővárosoknak megfelelő Marktok egy részét erődítették, igaz, ezek közül több részt vehetett a tartománygyülések városi kúriájában. 29 Magyarországon nem lehet tehát pontos megkülönböztetést tenni, a fallal övezett város nem mindig szabad, a szabad város sem mindig királyi. Az erődítésnek katonai szerepe volt. Ez jól látszik Szilágyi Mihály kormányzó 1458:14. tc. szövegéből, amely az erődített városok és a királyi várakat a kormányzó kezébe adatta. 30 Az 1459:1. tc. összeíratja katonai célból az összes királyi mezővárosokat is, azon királyi városok és mezővárosok kivételével, amelyek hadiszereket adnak a háborúba. 31 A nyolc szabad királyi, vagy tárnoki város többitől eltérő helyzetét II. Ulászló király 1499-ben 32 a számukra kiadott és a támokszék működését szabályozó kiváltságlevele tartalmazza. Mivel az oklevélen a király nagy címe olvasható, az ő függő kettős pecsétjével volt megerősítve. E szerint a nyolc városnak a többi várostól és „szabad helyektől" eltérő szokásaik vannak. 33 Az „aliis Regni nostri Ciuitatibus, et liberis locis" kifejezés utal a „szabad" mezővárosokra, sőt esetleg falvakra is. A nyolc város saját álláspontját mutatja Buda oklevele, amelyet az 1492-ben tartott országgyűlésen a Habsburg család örökösödéséhez hozzájárulva állított ki. Ebben magát a szabad és más városok és Magyarország többi országlakosához számította. Szerinte - mivel országlakos alatt a rendeket értették - ezek közt vannak szabad és más városok is. 34 A vámszedéssel kapcsolatos 1500:41. tc. az összes város, mezőváros és falu esetében előírja az esetleges mentességükre vonatkozó oklevelek bemutatását, kivéve a 29 EBERHARD ISENMANN: Die deutsche Stadt im Spätmittelalter 1250-1500. Stadtgestalt, Recht, Stadtregiment, Kirche, Gesellschaft, Wirtschaft. Stuttgart, 1988. 20-21., 25. p.; COLIN PLATT: The English Medieval Town. London, 1976. 30., 41-44. p.; HERBERT KNITTLER: Städte und Märkte. Herrschaftsstruktur und Ständebildung. Beiträge zur Typologie der österreichischen Länder aus ihren mittelalterlichen Grundlagen Bd. 2. Wien, 1973. 9-15., 163. p. 30 Décréta Regni i. m. [mint 28. j.] 86. p.: „universe civitates murate ac castra regalia". A törvény ugyan a váraknál teszi ki a királyi jelzőt, de nyilvánvalóan a városokra is vonatkoztatható. 31 Uo. 110. p.: „demptis dumtaxat civitatibus et oppidis illis regalibus, que cum eorum ingeniis bellicis labores belli sufferunt". 32 HERMANN: i. m. [mint lO.j.] 136. p. (az 59. jegyzetben) nem érti, hogy mivel az oklevél töredékes latin kiadásában (ld. a köv. jegyzetet) nem szerepel évszám, miért keltezik 1499-rc. Sajnos, fennmaradt a kiváltságlevélnek két, nem egyforma német szövege is (az előbeszéd nélkül), mindkettő 1499 évi keltet ad meg. KIRÁLY JÁNOS: Pozsony város joga a középkorban. Budapest, 1894. 425. p.; STEFÁNIA MERTANOVA: lus tavernicale. Studie o procese formovania práva taverníckych miest v etapách vyvoja taverníckeho súdu v Uhorsku (15. - 17. stor.) Bratislava, 1985. 162. p. 33 MARTINUS GEORGIUS KOVACHICH: Codex authenticus iuris tavernicalis statutarii communis. Buda, 1803.46. p.: „quod cum Fidèles nostri Prudentes et Circumspecti Iudices, ac Iurati, caeterique Ciues, et communitates octo liberarum Ciuitatum nostrarum, singularibus quibusdam Gratiis, et Libertatibus, per ...Reges Vngariae...eisdem concessis gaudeant, et tarn in Iudiciis faciendis, quam etiam aliis rebus eorum agendis, specialiorem quandam, et aliis Regni nostri Ciuitatibus, et liberis locis, secretam consuetudinem habeant ad animaduertendum, et intelligcndum." 34 HÁZI JENŐ: Sopron szabad királyi város története. 1/6. k. Sopron, 1928. 92. p. : „Nos itaque, qui de numero et collegio liberarum et aliarum civitatum, ceterorumque regnicolarum huius regni Hungarie sumus..."
