Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

IN MEMORIAM BENDA GYULA - Benda Gyula: A nemesi communitas és a nemesi jogú népesség Keszthelyen

4. táblázat A nemes vőlegények és menyasszonyok házasságainak aránya és jellemzői évtized vőlegény nemes % (100 = összes házasság) menyasszony nemes % (100 = összes házasság) nemes vőlegény házassága nemes menyasszonnyal % (100 = nemes férfiak házasságai) nemes menyasszony házassága nemes vőlegénnyel % (100 = nemes leányok házasságai) 1750-1799 8,6 8,7 21,1 20,9 1800-1849 9,6 8,3 18,8 21.7 A férfiaknál és nőknél egyaránt a házasságok egyötödében a házastárs is hasonló státusú. Ha a nemesi státusz nem hatna a házasságra, akkor ennek az aránynak 10 százalék körülinek (azaz a férfiaknak a házasságkötők populációjában megfigyelt arányával megegyezőnek) kellene lenni. Ha pedig a nemesi státusz zárt házasodási kört határoz meg, akkor legalább 50, ha nem 80-90 százalék körüli érték lenne a várható. A megfigyelhető 19-21 százalék gyenge hatást és összefüggést jelez. Ez mindkét nemre igaz. Egészében tehát a nemesi jogállás önmagában nem jelentős. Ha foglalkozás, vagyoni helyzet, esetleg törzsökösség szempontjából nézzük a házasságkötések zártságát, magasabb értékeket kapunk (vö. 6. fejezet).

32 A nemesek esetében is ez a döntő, nem pedig az armalis vagy a jogállás. Néhány család esetében külön is elemezhetjük a házassági kapcsolatokat. A Csák, Vlasics, Dornyai, Szita családok esetében néhány összeházasodást leszámítva a nemesi státus helyett inkább egy más szempontból azonos helyzetű kör rajzolható ki: régóta Keszthelyen élő családok. A házassági kapcsolatrendszer tehát nem a nemes nem nemes választóvonal mentén húzható meg, hanem más társadalmi ismérvek mentén. A nemesség felső szintjén rajzolható meg egy társadalmilag zártabb, de éppen ezért térben exogám házasodási kör. A vagyoni helyzetet az összeírások különbözősége miatt nemigen tudjuk egybevetni a nem nemes mezővárosi lakosokkal, de a lehetséges pontokon nincs erős vagyoni jellemző, inkább követi a foglalkozási, társadalmi tendenciákat. A keszthelyi nemességben határozottan kirajzolódik egy törzsökös csoport: ezek részben a 17. században, a 18. század elején már itt éltek, esetleg keszthelyi polgárként kaptak nemességet. A népes Csák, Eöry család, a katonaként Horvátországból elszármazott Vugovicsok tartoznak ide. A Nyers család 1717-ben kapott nemeslevelet. A Giber család egyik ága nemesként szerepel a 17. században, a keszthelyi Sziták az 1820-as években tudták csak elismertetni nemességüket. A másik csoport a nemesi falvakból beköltözött kisnemes. A keszthelyi uradalmat fél karéjban nemesi falvak ve32 A disszertáció Egy majdnem mozdulatlan világ - a népesedés jellemzői című fejezetéről van szó. - A szerk.