Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Blazovich László: A budai jogkönyv és a magyarországi jogkönyvek

BLAZOVICH LÁSZLÓ A BUDAI JOGKÖNYV ÉS A MAGYARORSZÁGI JOGKÖNYVEK A budai jogkönyv a magyarországi városi jogkönyvek legnagyobb hatású alkotása. A 445 artikulusból álló mű 403 szabálya az 1403—1404-től 1421-ig terjedő időben ké­szült, ám feltehető, hogy nagy részét már 1410-ig formába öntötte szerzője. Az utolsó bejegyzés 1503-ból származik. 1 Mielőtt a magyarországi városi jogkönyvekre és jogra kifejtett hatását bemutatnánk, néhány szót ejtünk forrásairól. A szakirodalom kimutat­ta, hogy a mű szerzője a két nagyhatású német jogkönyv, a Szász- és a Sváb tükör is­meretének birtokában dolgozott, sőt jogkönyvünk érintkezése azon városi és tarto­mányijogkönyvekkel is kimutatható, amelyek az említett két joggyüjtemény szellemi­sége és szabályai figyelembe vételével keletkeztek. A Szász tükör és a magdeburgi jog hatását viselő Sziléziai tartományi jogkönyv valamint az Iglaui jogkönyv és a Selmeci jogkönyv, továbbá a Zipser Willkür artikulusaival rokon vonások mellett megtaláljuk a Sváb tükör elterjedési területén keletkezett bécsi és pozsonyi jogkönyvek hatásának nyomait is joggyűjteményünkben. 2 Mindez azt bizonyítja, hogy a két nagy német alko­tásból sugárzó jogszemléletet a középkori Magyarországon egyaránt közvetítette jog­könyvünk. A Budai jogkönyv artikulusaiban megfogalmazott jogszemlélet elterjedését több tényező alapján vizsgálhatjuk. Mindenekelőtt ismeretére és elterjedtségére mutatnak azok az adatok, amelyek kéziratos másolatainak lelőhelyeire utalnak. Pozsonyi példá­nyát az evangélikus líceum könyvtárában lelték fel, és ez alapján született első kiadása Michnay Endre és Lichner Pál, a líceum professzorainak fáradozása nyomán 1845-ben. 3 1 SZÉKELY GYÖRGY: A huszitizmus és a magyar nép. In: Századok 90. (1956) 354-355. p. Szűcs JENŐ: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Budapest, 1955. 278-294. p. Das Ofner Stadtrecht. Eine deutschprachige Rechtssammlung des 15. Jahrhunderts aus Ungarn. Hrsg.: KARL MOLLAY. Budapest, 1959. (Monumenta historica Budapestinensia I.) (A továbbiakban: MOLLAY 1959.) 23-26. p. Buda város jogkönyve T— TT. Közreadja: BLAZOVICH LÁSZLÓ - SCHMIDT JÓZSEF. UH. köt. Szeged, Szegedi Középkorász Műhely, 2001. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 17.) (a to­vábbiakban: BLAZOVICH-SCHMIDT 2001.) 25-28. 2 Ofner Stadtrecht von MCCXLIV-MCCCCXXI. Erlauert und herausgegeben von ANDREAS MICHNAY und PAUL LICHNER, Professoren am evangelischen Lyzeum zu Pressburg MDCCCLV. Buda városá­nak törvénykönyve MCCXLIV-MCCCLXX-ból. Kiadták: MICHNAY ENDRE és LICHNER PÁL a pozso­nyi evang. lyceum professzorai. Pozsony, Wigand Károly Frigyes kiad., 1845. (A továbbiakban: MICHNAY-LICHNER 1845.) Ld. a szövegkiadást kísérő jegyzeteket. DAVORI RELKOVIC NEDA: Buda vá­ros jogkönyve. Ofner Stadtrecht. Budapest, 1905. BLAZOVICH-SCHMIDT 2001. 28-59. p. 3 MICHNAY-LICHNER 1845. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV I. 2006.73-83. p.

Next

/
Thumbnails
Contents