Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Blazovich László: A budai jogkönyv és a magyarországi jogkönyvek

A jegyzetekkel és kommentárokkal, a mű forráskapcsolatait feltáró hivatkozásokkal ellátott alkotás a korabeli forráskiadás európai élvonalához tartozott, és a mű Mollay Károly 1959-ben megjelent újabb forrásközléséig az egyedüli nyomtatásban megjelent kiadása volt.

4 A jogkönyvről Leonard Cromer kassai polgár (f 1582), városi tanácstag, majd városi bíró 1560-ban készíttetett másolatot. Mivel az ő tulajdonában volt, a kéziratot róla nevezte el a kutatás. Az 1830-as években Frank Ignác, a pesti egyetem jogász professzora őrizte a kéziratot.

5 A harmadik példány Bozsernyik Béla gimnáziumi tanár hagyatékából került elő a két világháború közötti időben. A feltehetően Kolozsvár város számára készített másolatot tulajdonosa Nagybányán szerezte be.

6 A kéziratok elterjedtsége kijelöli számunkra azt a területet, amelyen ismerték a művet, ez pedig elsősorban a korabeli és a 16-18. századi Magyarországon Erdély bizonyos részeit beleértve a Pozsony-Buda-Kassa vonaltól délre fekvő terület volt. Északra bővíthető e vidék a tárnoki városokkal. Sajátos egybeesés, hogy éppen e területen két helyen, Kassán és Nagyszebenben bukkant fel a Sváb tükör egy-egy kézirata. Az előbbire már 1931-ben rábukkant Kari Homeyer a kassai levéltárban, kiadására csak jó hetven évvel később, 2003-ban Jörg Meier és lipo Tapani Piirainen fáradozása nyomán került sor.

7 A 210x305 mm nagyságú, papírlapokból álló kötet 236. oldalán áll a mü keletkezésének éve és a másoló/szerző neve, amely szerint a kötetet Johannes Härkcher 1430-ban készítette.

8 A kassai Sváb tükör összehasonlító elemzése a jövő kutatóira vár. Az erdélyi Sváb tükör az Altenberger-kódexben maradt ránk. A 14. században hártyára írt kódexet Thomas Altcnberger szebeni polgármester, királybíró és kamarás 1481-ben hozta Szebenbe. A Sváb tükör mellett a kötet további részei a magdeburgi Weichbildrecht, amely elsősorban a magdeburgi városi igazgatási jogot tartalmazza, és az Iglaui jogkönyv, amelynek hatása a budai mellett elsősorban a Selmeci jogkönyvben fedezhető fel.

9 A kódex városi használatára utal, hogy a zárlapján található a helyi szokásoknak megfelelően leírt esküminta szövegéből a protestáns hit felvétele (1536) után a Szűz Máriára és az egyház szentjeire vonatkozó részeket kitörölték. Az Altenberger-féle kódex, amelyet Lindner Gusztáv adott ki, jelentőségét mutatja, hogy a nagy német jogforrás kiadó Karl August Eckhardt 1973-ben a munkát újra 4 MOLLAY 1959. 5 BLAZOVICH-SCHMIDT 2001. 17. p. 6 RELKOVICNEDA: A budai jogkönyv (Ofner Stadtrecht) harmadik kézirata a fővárosi könyvtárban. In: A Fővárosi Könyvtár Évkönyve 11. (1941) Budapest, 1942. 121-141. p. Németnyelvű összefoglalóval. 7 HOMEYER, CARL GUSTAV: Rechtsbücher des Mittelalters und ihre Handschriften. Weimar, 1931. 130. p. JÖRG MEIER - ILPO TAPANI PIIRAINEN: Der Schwabenspiegel aus Kaschau. Berlin, Weidler Buchverlag, 2000. (A továbbiakban: MEIER-PIIRAINEN 2000.) 39-299. p. s MEIER-PIIRAINEN 2000. 29. p. 9 LINDNER GUSZTÁV: AZ Altcnberger féle Codex nagy-szebeni kéziratának szövegkinyomatása. Der Codex Altcnberger. Textabdruck der hermannsaetdter Handschrift. Kolozsvár, 1885.