Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Szende Katalin: Polgárnak lenni. A polgárjog megszerzésének elvei és gyakorlata a késő-középkori Sopronban
el. 5 Az adózást, őrségállást és közmunkát természetesen az ily módon polgárjogot nyerteknek is teljesíteniük kellett. A kötelességek - különösen a kapuőrség és az éjszakai őrködés - teljesítésével az 1530 és 1535 közötti közgyűlési jegyzőkönyvek is kiemelten foglalkoznak. 52 A polgárjog elnyeréséhez kapcsolódott végül a városprivilégiumban rögzített kedvezmények mellett a közügyek gyakorlásának és a hivatalviselésnek a joga is: a mitburger-ek részt vehettek a polgárság éves gyűlésein, választók és - lakóhelyüktől függően - választhatók voltak a polgármesteri, városbírói és tanácstagi tisztségekre. Szintén nem elhanyagolható, bár a forrásokban nehezen mutatható ki a polgárjog megszerzésének „lelki vetülete", a polgárok közösségébe való tartozásnak a hatása az új polgárok személyisegére, öntudatára. Sopronban majd csak az itt vizsgált időszak után hódít teret az a Pozsonyban már korábban is megfigyelhető gyakorlat, hogy a végrendelkezők a városi közösség szükségletére is hagytak adományt. 53 3. Az újonnan felvetlek társadalmi háltere és beilleszkedése A polgárfclvétellcl kapcsolatos adminisztráció lassú kialakulása és az ide vonatkozó városi könyvek rendszertelen vezetése nem teszi lehetővé, hogy az újonnan polgárcsküt tevők teljes körét származási hely, foglalkozás vagy vagyoni helyzet alapján elemezzük. Néhány példa és esettanulmány azonban betekintést enged a felvételi gyakorlat egyes elemeibe. A Bürgerbüchl egy hosszabb, 27 nevet tartalmazó adatsora alapján a beadandó tárgyak körét vizsgálhatjuk meg az 1480-as és 90-es években (függelék, 1. táblázat). Ebből kitűnik, hogy a fentebb idézett „Jeder nach seinen statenn" elvvel összhangban a legkülönbözőbb mennyiségű és minőségű fegyvereket tartoztak a beköltözők a városházára leadni. A sor érték szerint az 1 angolnanyárstól (alspiess) a 10 szakállas puskáig terjedt; ezeken kívül számszeríj (armbst), tárcsapajzs (tartschen) és kézipuska is előfordult, 1,2,4 vagy 10 példányban. A gyakoribbnak a kisebb értékű fegyverek, az 1-2 nyárs tekinthető. 54 A fegyverfajták megoszlása összhangban van az 1532-es török támadásra felkészülve felvett mustrajegyzék (Musterregister) adataival, ahol szintén a közelharcra alkalmas fegyverek voltak többségben: az összeírt lakosság közel kétharmada csak ilyennel randelkezett. A fegyverfajták tekintetében természetesen látható 51 Burgerbuechl 214. p. Lehet, hogy ebben az esetben az asszony korábbi férje nem volt a város teljes jogú polgára, mert a városi telekkönyv szerint a felvételt követő évben, 1486-ban vásárolt a házaspár házat a Mészárosok utcájában. MOLLAY: Első telekkönyv, 109. bejegyzés. 52 HÁZI II/2. 221., 238., 245., 252. p. 53 Vö. 'Gemainer Stadt Nutz, Ehren und Gefallen...' - The Expression of Civic Consciousness in Late Medieval Testaments." In: ...quasi liber et pictura... Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 70. születésnapjára. Szerk.: KOVÁCS GYÖNGYI. Budapest, 2004. 495-501. p. 54 A fegyverfajtákról ld. MOLLAY KÁROLY: Kőszeg 1532. évi ostroma és Sopron. In: Soproni Szemle 37. (1983) 193-236. p., kül. 212-216. p. ill. SZENDE KATALIN: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra a középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Budapest, 2004. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 32.) (A továbbiakban: SZENDE: Otthon.) 207-210. p.
