Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Blazovich László: A budai jogkönyv és a magyarországi jogkönyvek
megjelentette. A mű egyrészt arra hívja fel a figyelmet, hogy a kortársak a középkorban és később több jogterületről származó joganyagot felhasználva alakították ki a hatályos helyi szokásjogot, másrészt az erőteljes és állandó jogtranszferre, a jogkölcsönzésre és kölcsönhatásra utal. Azokon a területeken, amelyeken Buda város jogkönyve és a Sváb tükör hatott, más területekről érkező jogot is átvettek, és hozzá adták a hazai szokásjog elemeit. A helyi szokásjog mellett az említett jogkönyvek mindig subsidiarius, azaz másodlagos szerepet játszottak. Artikulusaik figyelembevételével akkor döntött a bíróság, ha a helyi jogban a fennforgó esetre nézve nem találtak a saját szokásjogukban megfelelő szabályt. Kis kitérőként megjegyezzük, hogy a budai jog és a Sváb tükör elterjedési területe mellett a Szász tükör és a magdeburgi jog hatása is érvényesült Magyarországon, mégpedig az egykori Felvidék, a mai Szlovákia egyes területein. Elsőként az 1378-ban keletkezett Zsolnai jogkönyvet említjük, 11 amelyet korábban a tescheni jog hatása alatt keletkezettnek tartottak, lipo Tapani Piirainen bizonyította a joggyűjtemény egy mondata alapján: „Das Recht hat man von Korppen pracht", hogy a zsolnai jogot Korponáról vették át, illetve hozták magukkal az áttelepülők. Kérdés azonban, hogy oda honnan érkezett. Erre következtetni lehet a mű szövegvizsgálatából. A joggyűjtemény szerzője a helyi keletkezésű szabályok mellett teljes artikulusokat vett át a Szász tükörből, és a magdeburgi Weichbildrechtből. A Wcichbildkronik képezi a könyv bevezetőjét, majd következnek a Szász tükör és a Wcichbildkronik egymással ötvözött szabályai. A mű tartalmazza továbbá a Szász tükör krakkói variánsának egyes részleteit. A krakkói szöveg lényegében nem más, mint a Szász tükör boroszlói változata. A Zsolnai jogkönyv a felsoroltakon túl artikulusokat tartalmaz a magdeburg-boroszlói valamint a magdeburg-görliczi jogból, és a szerző beillesztette még a rodenaiu-i bányajogot, amely különbözik a többi felvidéki város bányajogától. A műben található néhány, a földesúr-jobbágy jogviszonyt kifejező szabály is. Ugyancsak a sziléziai városok közvetítésével Magyarországra érkezett magdeburgi jog hatott az alsó-magyarországi (közép-szlovákiai) bányavárosokban: Körmöcbányán, Selmecbányán, Besztercebányán, Bakabányán, Libetbányán, Újbányán és Bélabányán. E városok Selmecbánya jogát vették át, amelynek első kézirata 1466-ból maradt fenn. A feltételezett korábbi változat a városkönyvvel és privilégiumokkal együtt az 1442-ben bekövetkezett, a várost sújtó tűzvész martaléka lett. Selmecbánya jogkönyve Iglau (Jihlava) város jogának hatását mutatja. A jogkönyv a királyoktól kapott privilégiumok alapján kialakult városi szokásjog és az Iglau-i jog írásba foglalása. Az utóbbi - mint más jogkönyvek esetében részletesen kimutatták - másodlagosan ha10 Der Schwabcnspiegcl: Bei den siebenbürger Sachsen. Ed. GUSTAW LINDNER. Ed altera curavit KARL August Eckhardt. Aalen, Scientia, 1973. (Bibliotheca rerum historicarum. Neudrucke 6.) 11 Das Stadtrechtsbuch von Sillein. Einleitung, Edition und Glossar von ILPO TAPANI PIIRAINEN. Berlin-New York, Walter de Gruytcr, 1972. (A továbbiakban: PIIRAPNEN 1972.) 12 Uo. 16-17.