Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Gönczi Katalin: Kiváltságlevél és városi szabadság. A szabad királyi városi státusz jogi és társadalomtörténeti tartalma a „hosszú középkorban"

elemzése során a városok virágkoráról pontos jog- és társadalomtörténeti képet alkothatunk, s a bírósági gyakorlat is ennek alapján rekonstmálható. Ebben az értelemben Buda és Pest privilégiumainak 300 évvel ezelőtti újbóli megerősítése során is jogi alapul szolgált, mint arra Pest város 1697-ben felterjesztett jogkönyvtervezete már a bevezetésében is utal.

19 A szabad királyi város fogalmának jogi és társadalomtörténeti értelmezésénél tehát elengedhetetlen Werbőczy István Hármaskönyvének a vizsgálata. Werbőczy a szabad város megjelölésére kifejezetten egy fogalmat használ, a civitast

20 Fogalmi rendszerében a civitasnak azonban többféle értelmezését adja meg, egy köznyelvit illetve egy el vonatkoztató ttabb jelentéstartalmat. 1./ A civitas köznyelvi jelentéseként a polgárok együttese honosodott meg, állapítja meg Werbőczy.

21 A polgárok közösségére, mint személyegyesülésre utal a szerző a városokra vonatkozó rendelkezések bevezetőjében értelmezett „civium unitas" használatával. Ebben a kitételben a szerző római jogi ismeretei is felszínre jönnek. A civitas, mint város a római jogban eredetileg önálló léttel, jogalanyisággal bíró személyegyesüléstjelentett." Az egy helyre összehívott személyek adják a civitas lényegét, fejti ki bővebben Werbőczy a civium unitas tartalmát. Ez a közösségi szemlélet a „kommuna" megjelenésével, a közösségi életvitellel, s a polgári mentalitást tükröző életformával azonosítható. A külföldi városértelemzésekben a kommuna az európai város ismérvei között szerepel, s azt a politikai közösséget jelenti, mely az akaratképződés és a cselekvés politikai fórumául szolgál. A középkori város modelljét ebben a tekintetben egy sajátos alkotmányos renddel jellemezhetjük, mely a városlakók közösségi életvitelét jelenti, s egy zárt közösségben a szolidaritás alapján nyugvó együttélési formában jelenik meg.

23 A civitas, mint közösségi lét jelentéstartalma tehát többet fog át, mint a lakosság puszta koncentrációját, a civitas polgári mentalitást, életformát, értékeket és életvezetési elveket jelent. A személyegyesülés alkotói a civesek, akik a középkori hatalmi struktúrában, a földesúri és a jobbágyi társadalmi megosztottságon kívül állnak, s jogállásukat tekintve mintegy „harmadik rendet" alkotnak. 2.1 Werbőczy, a definíciókban és szabályokban gondolkodó jogász azonban a civitasnak egy általánosabb társadalomtörténeti és jogi jelentését is megadja.

24 A város alatt a Hármaskönyvben egy „településtudományi", illetve a város gazdálkodását tüktal kiadott társadalomtudományi elektronikus közlemények, http://hsozkult.geschichte.hu-berlin.de/ index. asp?id=31 &pn=tagungsberichte. 19 Liber immunitatum, privilegiorum, jurium, ac statutorum liberae ac regiae civitatis Pesthiensis, Pars L, Tit. 1, Art. 1. A jogkönyvtervezet nyomtatott forrásként megtalálható: BÓNIS, GYÖRGY: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708. Budapest, 1962. 331-353. p. 20 Trip., III. 8. és köv. 21 Trip., III. 8.: „[...] civitas dicirur, quasi civium unitas, eoquod ibi populorum pluralitás sitconvocata." 22 BRÓSZ, RÓBERT - PÓLAY ELEMÉR: Római jog. Budapest, 1984. 173. p. 23 DILCHER, GERHARD: Rechtshistorische Aspekte des Stadtbegriffs. In: Vor- und Frühformen der europäischen Stadt im Mittelalter. Szerk.: HERBERT JANKUHN - WALTER SCHLESINGER - HEIKO STEUER. GÖTTINGEN, 1973. 12-32. p. 24 Trip., III. 8 § 1.: „Est autem civitas:domorum & vicorum pluralitás, maeniis & praesidiis circumcincta neecsariis, ad bene honesteque vivendum privilegiata."