Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Gönczi Katalin: Kiváltságlevél és városi szabadság. A szabad királyi városi státusz jogi és társadalomtörténeti tartalma a „hosszú középkorban"

a státusza immár az önkormányzati szabadság alapján differenciálódott, kiemelt jogállásuk gazdasági erőviszonyokon alapult. A szabad királyi városok a 15. század közepén már korporativ egységet alkottak, önálló fellebbezési fórummal, a rendi gyűlésben testületi szavazati joggal rendelkeztek.

7 A szabad királyi városok jogrendszere a budai mintájú vásártartási és önkormányzati privilégiumokon alapult,

K s a budai kézművesek statútumait a 16. század folyamán a debreceni céhek is mintául használták.

9 Ezekben a városokban a polgárság vezető rétege jórészt németnyelvű kereskedőkből állt, az akkori náció azonban nem értelmezhető az újkori nemzet fogalmával.

10 A szabad királyi városi jogállás a többi település számára egyben normatív jelleggel is bírt, a fogalom magában hordozta a szabadság s a privilegizált jogállás elérni kívánt szintjét. II. Módszertani harmonizáció A szabad királyi városi jogállást, mint a magyar várostörténet jelenségét célszerű azonban az összeurópai fejlődési folyamatban is elhelyezni, s ez egy az európai történetírás újabb eredményeit reflektáló összehasonlító módszertan alapján valósulhat meg. Felmerül a kérdés, hogy mennyiben alkalmazható a Max Weber nyomán a német és olasz városkutatásban meghonosodott „európai város" paradigmája

11 a szabad királyi városi jogállásra. A Max Webcr-i nézetrendszerben középkori okcidentális város, mely a jelenkori kutatásokban az „európai város" megjelöléssel szerepel, s korporativ politikai, gazdasági és társadalmi egységként értelmezhető, elsősorban a városi szabadság alapján különböztethető meg más korok és más földrészek városától.

12 A kiemelt jogállás alapján tehát a Magyar Királyság szabad királyi városai is európai városként értelmezhetők. Max Weber pontosan azért tulajdonított városnak a társadalmi fejlődésben kiemelkedő szerepet, mert intézményes keretet biztosított a szolgai állapotból való felemelkedéshez. A szabad státusz elérése a városi léthez kapcsolható, s ez lett az az intézményes forma, mely a jogállásukat tekintve alsóbb társadalmi rétegek számára biztosította a felemelkedést.

13 7 Zsigmond király 1405. évi 2. dekrétuma. In: Corpus Iuris Hungarici. Magyar Törvénytár. Szerk.: MÁRKUS DEZSŐ. Budapest, 1899. 1. köt., 210 p. H GÖNCZI: Ungarisches Stadtrecht 74-80. p. 9 IVÁNYI BÉLA: Debrecen és a budai jog. Debrecen, 1924. 18. p. 10 BELZYT, LESZEK: Die Deutschen um 1500 in den Metropolen Prag, Ofen und Krakau. Versuch eines Vergleichs. In: Zeitschrift für Ostmitteleuropa-Forschung 46. (1997) Heft 1. 43. p. 11 A módszertani innováció kezdeteként ld. ENNEN, EDITH: Die Frühgeschichte der europäischen Stadt. Bonn, 1953. EBEL, WILHELM: Der Bürgereid als Geltungsgrund und Gestaltungsprinzip des deutschen mittelalterlichen Stadtrechts. Weimar, 1958. illetve PLANITZ, HANS: Die deutsche Stadt im Mittelalter. Von der Römerzeit bis zu den Zunftkämpfen. Graz/Köln, 1965. című munkákat. 12 WEBER, MAX: Wirtschaft und Gesellschaft. Tübingen, 1976. 5. átdolg. kiad., 727-814. p. n Uo. 742. p.