Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

RECENZIÓK - Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) Ismerteti: CSÍKI TAMÁS

KOVÁCS EVA Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) Somorja - Dunaszerdahely, Fórum Kisebbségkutató Intézet - Lilium Aurum Könyvkiadó, 2004. (Nostra Tempora 9.) 196 p. Minden tanulmánykötetnek sajátos története van. Manapság, a „bőséges, de anarchi­kus tudományos termelés [...], a kutatási témák rendezetlen szaporodásának" idősza­kában, a monografikus feldolgozások helyett, szükségszerűen a cikkek és tanul­mányok írása kerül előtérbe - ami egy idő után ezek egységes publikálásának igényét kelti a szerzőkben. Az új kontextusban azonban a szövegek jelentése minden bi­zonnyal módosul; ráadásul fennáll annak a veszélye, hogy a különböző időpontokban keletkező, akár évtizedes távlatot átfogó írások - a kisebb-nagyobb módosítások, ki­egészítések és javítások ellenére - eltérő, helyenként gyorsan „elévülő" szemléle­ti-módszertani fogalmi sémák (paradigmák) laza konglomerátumává válnak. Sajátosnak tekinthető Kovács Éva tanulmánykötete is. Jó egy évtizede készült el a szerző c témakörben írt disszertációja, melynek egykori előtanulmányaiból, valamint az azóta publikált, döntően az értekezésre épülő, ám ugyancsak átdolgozott munkák­ból kapunk válogatást. Ily módon a mostani kötet, bár feltehetően a legreprczentatí­vabbnak gondolt írásokat tartalmazza (a legkorábbi 199l-es, a legutóbbi 2002-es datálású), a szerző széles körű kutatásainak csupán egy-egy részletét adhatja. A bevezetőben Kovács Éva - miként az a disszertációkban szokás - a kutatás for­rásairól, módszereiről, valamint a kiindulópontul szolgáló hipotézisekről ad áttekin­tést. Rögtön leszögezi, hogy dolgozata „nem történészi munka", hanem „történeti szociológiai esettanulmány, melynek az volt a célja, hogy a dualizmus kori magyaror­szági zsidó asszimilációs folyamatok 1920 utáni »folytatását«, más állami, politikai és társadalmi keretek közötti jellemzőit feltárja. Pontosabban azt, hogy mi történt az egy­kor Magyarországhoz tartozó Kassának az asszimilációs folyamatban már előrehala­dott zsidóságával a két világháború között: hogyan illeszkedett be az új államközös­ségbe, és ez milyen hatással volt etnikai azonosságtudatára". (9. p.) Ennek során a közölt tanulmányok a zsidóság asszimilációjának olyan történeti, illetve történeti demográfiai értelmezését adják, amely különböző változataiban az 1980-90-cs években volt meghatározó, noha voltaképpen az emancipációs korszak­ban gyökereznek. A 19. századi - jórészt nyugat-európai tapasztalatok alapján ­Arthur Ruppin a századfordulón ugyanis az urbanizációs készségeket, a városi foglal­kozások elsajátítását, a képzés modernizációját hozta összefüggésbe az asszimiláció­val (szilárd alapot teremtve a polgárosodás-szekularizáció-asszimiláció egymást felté­telező fogalmi egységének), amit szerinte a judaizmustól való távolodás, a születések csökkenése, valamint a vegyes házasságok és az áttérések számának a növekedése fe­jezhet ki. A neves szociológus tehát az anyanyelvet és a nyelvváltást nem tekintette az

Next

/
Thumbnails
Contents