Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

RECENZIÓK - Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) Ismerteti: CSÍKI TAMÁS

KOVÁCS EVA Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) Somorja - Dunaszerdahely, Fórum Kisebbségkutató Intézet - Lilium Aurum Könyvkiadó, 2004. (Nostra Tempora 9.) 196 p. Minden tanulmánykötetnek sajátos története van. Manapság, a „bőséges, de anarchikus tudományos termelés [...], a kutatási témák rendezetlen szaporodásának" időszakában, a monografikus feldolgozások helyett, szükségszerűen a cikkek és tanulmányok írása kerül előtérbe - ami egy idő után ezek egységes publikálásának igényét kelti a szerzőkben. Az új kontextusban azonban a szövegek jelentése minden bizonnyal módosul; ráadásul fennáll annak a veszélye, hogy a különböző időpontokban keletkező, akár évtizedes távlatot átfogó írások - a kisebb-nagyobb módosítások, kiegészítések és javítások ellenére - eltérő, helyenként gyorsan „elévülő" szemléleti-módszertani fogalmi sémák (paradigmák) laza konglomerátumává válnak. Sajátosnak tekinthető Kovács Éva tanulmánykötete is. Jó egy évtizede készült el a szerző c témakörben írt disszertációja, melynek egykori előtanulmányaiból, valamint az azóta publikált, döntően az értekezésre épülő, ám ugyancsak átdolgozott munkákból kapunk válogatást. Ily módon a mostani kötet, bár feltehetően a legreprczentatívabbnak gondolt írásokat tartalmazza (a legkorábbi 199l-es, a legutóbbi 2002-es datálású), a szerző széles körű kutatásainak csupán egy-egy részletét adhatja. A bevezetőben Kovács Éva - miként az a disszertációkban szokás - a kutatás forrásairól, módszereiről, valamint a kiindulópontul szolgáló hipotézisekről ad áttekintést. Rögtön leszögezi, hogy dolgozata „nem történészi munka", hanem „történeti szociológiai esettanulmány, melynek az volt a célja, hogy a dualizmus kori magyarországi zsidó asszimilációs folyamatok 1920 utáni »folytatását«, más állami, politikai és társadalmi keretek közötti jellemzőit feltárja. Pontosabban azt, hogy mi történt az egykor Magyarországhoz tartozó Kassának az asszimilációs folyamatban már előrehaladott zsidóságával a két világháború között: hogyan illeszkedett be az új államközösségbe, és ez milyen hatással volt etnikai azonosságtudatára". (9. p.) Ennek során a közölt tanulmányok a zsidóság asszimilációjának olyan történeti, illetve történeti demográfiai értelmezését adják, amely különböző változataiban az 1980-90-cs években volt meghatározó, noha voltaképpen az emancipációs korszakban gyökereznek. A 19. századi - jórészt nyugat-európai tapasztalatok alapján Arthur Ruppin a századfordulón ugyanis az urbanizációs készségeket, a városi foglalkozások elsajátítását, a képzés modernizációját hozta összefüggésbe az asszimilációval (szilárd alapot teremtve a polgárosodás-szekularizáció-asszimiláció egymást feltételező fogalmi egységének), amit szerinte a judaizmustól való távolodás, a születések csökkenése, valamint a vegyes házasságok és az áttérések számának a növekedése fejezhet ki. A neves szociológus tehát az anyanyelvet és a nyelvváltást nem tekintette az