Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
MŰHELY - Kenyeres István - Kis Péter: Budapest középkori történetének bécsi levéltári forrásai. Kutatási beszámoló és terv a munka folytatására
ványt 49 , emellett számos, Budapest históriájára vonatkozó említést sikerült kigyűjteni. Szakirodalmi hivatkozás alapján 50 az egyik 1541. évi csomóban pedig sikerült fellelni a Buda városa részére kibocsátott 1540. és 1541. évi I. Ferdinánd-diplomák 51 eredeti fogalmazványait. Ezt a feltáró munkát érdemes és szükséges is folytatni. A munka nagyságára jellemző, hogy csak 1530 és 1541 között további 34 fasciculust kell feltárni és nem kizárt, hogy az azt követő időszakból is maradtak fenn témánkhoz kapcsolódó adatok. II. 1.3. Reichsregisterbücher A kötetsorozat lényegében a német-római császárok kancelláriáján kiadott privilégiumok, rendeletek stb. másolatait tartalmazza IV. (Luxemburgi) Károlytól II. Ferencig (1348-tól 1806-ig). Az iratanyag voltaképpen hasonló a magyar királyok által vezetett Libri Regii-hez. Az anyag Hungarica-fcltárását Buzási János végezte el, akinek jóvoltából darabszintű segédlet áll rendelkezésünkre. 52 Mivel az 1526 előtti oklevelek bekerülek a MOL DF gyűjteményébe, 53 így elsősorban az 1526 utáni adatokra koncentráltunk. Mivel az iratanyag a HHStA-ban is csak mikforilmen kutatható, a munkát a MOL Mikrofilmtárában őrzött mikrofilmek alapján végeztük el. A Reichsregisterbüchcr-ckből nem csak budai és pesti házaka vonatkozó donációk kerültek elő, hanem pl. egy bécsi és pesti polgár közötti 1541. évi peranyag is. II.2. Finanz- und Hofkammerarchiv Az OStA-hoz tartozó Hofkammerarchiv 54 szinte kimeríthetetlen tárháza a kora újkori-újkori magyar történelemnek és nem csak a gazdaságtörténetnek. 55 Témánk szem49 Kiadását ld. KENYERES: Budapest késő középkori története. 50 IVÁNYI BÉLA: Buda és Pest sorsdöntő évei (1526-1541). In: Tanulmányok Budapest Múltjából. 9. köt. Budapest, 1941. 60. p. 144. jegyz. A címmel ellentétben Iványi elsősorban közpolitikai eseményekre koncentrált, a testvérvárosok lakosainak sorsával tanulmányában nemigen foglalkozott. 51 Az 1540. évi diploma eredeti példánya jelenleg Budapest Főváros Levéltárában található. IV. 1018. Buda Város Titkos Levéltára No. 3. A diplomák jelentőségére és történeti hátterére ld. még KENYERES ISTVÁN: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig c, jelen kötetben található tanulmányát. 52 BuzÁSl JÁNOS: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Bécs. A birodalmi levéltárak magyra vonatkozású iratai. I. köt. A Birodalmi Udvari Tanács és a Birodalmi Udvari Kancellária levéltára. 1. rész. Budapest, Magyar Országos Levéltár, 1979. (Levéltári leltárak 76.) 64-93. p. 53 A kinagyított oklevélfényképek az U 1169 jelzetű fondban találhatók, mégpedig öt jelzet alá beosztva: DF 287860-287861., 288581., 289861. és 290695. Összesen 2747 db. oklevélről van szó, a 829 és 1432 közötti évekből, valójában ezeknek csak néhány százalékát bocsátották ki a 15. század előtt. Ld. A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa (DL-DF 4.2). CD-Rom. Szerk.: RÁcz GYÖRGY. [Budapest] 2003. (A továbbiakban: A középkori Magyarország levéltári adatbázisa.) 54 Ma is jól használható segédlete: Inventar des Wiener Hofkammerarchivs. Bd. 1. Wien, 1951. (Invcntare österreichische Archive, VII.) (A továbbiakban: Inventar.) 55 Vö.: ECKHART: A bécsi udvari.
