Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

MŰHELY - Kenyeres István - Kis Péter: Budapest középkori történetének bécsi levéltári forrásai. Kutatási beszámoló és terv a munka folytatására

pontjából az 1541/1560-ig terjedő időszak tekintetében az alábbi forrásegyüttesek jöhetnek számításba: 11.2.1. Hoffinanz Ungarn Ez az egyik legnagyobb iratsorozata a levéltárnak, amely gyakorlatilag Mohácstól 1726-ig 590 csomónyi (rote Nummer) iratot foglal magába. Az iratanyag többnyire az uralkodó, illetve kamarái, az Udvari Kamara és az Alsó-ausztriai Kamara elé kerülő birtokadományi, kamarai-, pénzügyigazgatási és egyéb fiskális ügyeket és az azokban hozott döntések - általában fogalmazványokban fennmaradt - iratait tartalmazza. Az iratanyaghoz a bécsi magyar levéltári delegáció immáron több mint egy évtizede regesztákat készített/készít, amely munka jelenleg az 1610-es éveknél tart. Kutatási szempontjainknak megfelelően darabszinten tártuk fel az anyagot, amelynek 1560-ig terjedő részéből (a Rote Nummer 1-9. terjedő fasciculusok) bukkantak fel nagyobb számban Budapestinensia-adatok. A számos ügyiratcsatolás miatt az elvileg év/hónap rendben rendezett iratanyagban az adott ügy előzményeiként vagy éppen „utóéleteként" más időszakból is találhatóak iratok, így korántsem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy valamennyi, a korszakban keletkezett iratot sikerült feltárnom. (Remélhetőleg az említett regesztázási munka során ezek az iratok beazonosíthatóak lesznek.) Az iratanyag teljes egészében mikrofilm-másolatok formájában az Országos Levéltárban is elérhető (azonban az iratanyag sajátosságai miatt ezek a mikrofilmek csak az eredeti anyag ismeretében használhatóak megfelelően).

56 11.2.2. Gedenkbücher A HKA egyik legfontosabb irat-, helyesebben kötet-sorozata, amely 518 vaskos kötetet foglal magában az 1494-1762 közötti időszakból.

57 Az iratanyag numerikus rendben van elhelyezve, de ezen belül két fő sorozat különböztethető meg: a 4-17. sorszámú, I. Miksa császár idejéből származó kötetek alkotják az ún. régi sorozatot, majd az ún. új sorozat kötetei következnek, amelyen belül az alsorozatok a birodalom pénzügyigazgatási egységeiként, országaiként lettek kialakítva (Reich, Niederösterreich, Oberösterreich, Innenösterreich, Ungarn, Böhmen, Siebenbürgen). Itt is fontos hangsúlyozni, hogy a „régi sorozat" későközépkori és magyar vonatkozású anyagáról nincsenek felvételek a MOL DF-ben.

58 56 Az iratanyag ugyanakkor az egyik legfontosabb, még jórészt feltáratlan Budapestinensiát rejti magában a Buda felszabadulását követő, 1686-1726 közötti időszakból. A feltáró munka nagyságát jelzi, hogy mintegy 284 (!) csomónyi iratanyagot kell majd átnézni, ami csak évek-évtizedek munkájával lehetséges. 57 Vö.: Inventar 76-80. p. WALTER, FRIEDRICH: Die sogenannten Gedenkbücher des Wiener Hofkammerarchivs. In: Archivalische Zeitschrift 42/43. (1943) 137-158. p. Vö. újabban: TOMAS KNOZ: Die Gedenkbücher der Kaiserlichen Hofkammer im 17. und 18. Jahrhundert. In: Quellenkunde 153-161. p. 58 A Középkori Magyarország levéltári adatbázisa alapján.