Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
MŰHELY - Kenyeres István - Kis Péter: Budapest középkori történetének bécsi levéltári forrásai. Kutatási beszámoló és terv a munka folytatására
amiből kikereshetők pl. a von Ofen/de Buda nevet viselő emberek, vagy hogy az illető ügyben szereplő személy pl. budai, pesti stb. kereskedő). 1.2.2. A Geschäfts- und Testamentsbücher Ezek a kötetek az ún. kisebb városi könyvek 26 (jelzete: Hss. A 285/1-3) terjedelme: 3 kötet 27 , össz. 852 folio. Ebből két kötetet adtak ki. 28 A publikációk 1405-ig terjednek. E két kötet összesen 1239 bejegyzését tartalmaz. A kisebb városi könyvhöz Roman Uhl készített 1950 körül egy 80 folio terjedelmű kéziratos mutatót. 29 A többi számításba jöhető középkori kötetből egyelőre nem történt forráskiadás. 1.2.3. Oberkammer amtsrechnungen (Főkamarási számadások, a továbbiakban: OKAR) 30 A WStLA-ban őrzik a 15-16. századi Bécs városi kamarási számadásokat. Az 1424 utáni sorozatban vannak hiányok, a 16. századtól viszont teljesek a számadások. 1485 után a fő- és az alkamarás külön könyvelt, de - az 1500-1501 közötti évet leszámítva ez utóbbi számadásai 1607 előtt a főkamarási könyvben vannak. Ezekbe vezették az il26 A városi hatóság előtt bejelentett üzletkötéseket, illetve végrendeleteket a Kleine Stadtbücherbe (további nevei: Testamentsbücher, illetve Geschäftsbücher) vezették. (A Grosses Stadtbuchba, másik nevén az Eisenbuchba a hercegi és egyéb kiváltságleveleket másolták be az 1350 körüli évektől kezdve.) A kisebb városi könyvekben a városi tanács által igazolt rokonsági viszonyokra is vannak adatok. Olykor okleveleket másoltak be ide. Csak három kódex maradt fenn, amelyek 1395 és 1430 közötti bejegyzéseket tartalmaznak. L. HLW II. 152. p.; V. 431. p. és Wien. Geschichte einer Stadt. Bd. 1. Von der Anfangen bis zur Ersten Wiener Türkenbelagerung (1529) Hrsg.: FERDINAD OPLL, PETER CSENDES. [Wien, 2001.] (a továbbiakban: WGStl.) 215. p. 27 Mérete: 30x42 cm. 28 Die Wiener Stadtbücher 1395-1430. Hrsg.: WILHELM BRAUNEDER. Wien, Böhlau, Bd. 1. 1989. Bd. 2. 1998. (Fontes Rerum Austriacarum Abt. III. [Fontes iuris] Bd. 10.). 29 A mutató jelzete: Hss. A 285/4. 30 A bécsi kamarási hivatal hatáskörének és szervezetének alakulása a kezdetektől a 16. század közepéig: 1282-ben az első polgármesterrel együtt két kamarást (camerarii civitatis) is megválasztottak, akiknek hivatala a városházán működött. A 14. században csak a befolyt illetékeket és bírságokat kezelték, a többi kiadást és bevételt pedig más ügykörök felelősei. 1368-tól név szerint ismertek, évenként, a tanácsválasztás után jelölték ki őket. 1424 után azonban az egész városi költségvetés az irányításuk alá került, ezzel a tisztség társadalmi súlya is megnőtt. 1485-ben kettévált a tisztség, a hatáskörüket 1526-ban véglegesítették, ezután a főkamarás (a belső tanács választotta) a vám-, adó- és bírságbevételek, valamint a városi hivatalnokok fizetésével, ajándékozási, utazási és irodai költségekkel kapcsolatos kiadásokban volt illetékes úgy, hogy az adót külön tanácsurak (Steuerherren) szedték be és fizették be neki; (a választott közösség, majd a külső tanács által választott) alkamarás a főkamarástól neki utalt pénzből fizette az építészeti, tűzvédelmi és egyéb technikai kiadások költségeit. 1540-ig a városi kancellárián keresztül vezették a számadásokat, ezután egy-egy számvevő, helyesebben ellenőr (Gegenschreiber) tartozott mindkettő alá. A meg nem őrzött nyugtákon alapuló bejegyzésekben a rovatok időrendben következnek. A számadásokat a középkorban évenként, a 16. századtól néhány éven belül ellenőrizték. Az Oberkammeramtrechnungen kötetei 1850-ben majd 191 l-ben kerültek át a levéltárba a HauptregistraturbóX és 1935-ben új jelzeteket kaptak. A 14. századi kamarási számadások néhány töredéke (néhány év anyaga) maradt fenn, amelyek most az Österreichische Nationalbibliothek-ban vannak. Ld. HLW. III. 441. p.; IV. 432-433. p.; V. 515. p.; WGSt I. 215. p.
