Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
MŰHELY - Kenyeres István - Kis Péter: Budapest középkori történetének bécsi levéltári forrásai. Kutatási beszámoló és terv a munka folytatására
leteket fizetett bécsi polgárjogot elnyerők névsorát 31 és azokét, akik vámot, adót vagy bírságot fizettek a városi hatóságnak. A számadások két sorozatra oszlanak, a koraiak az elsőben vannak (1/1-458), 1424-1555 között 85 kötet. A konkordancia-jegyzék az egyes évfolyamokat tartalmazó kötetek sorszámát adja meg. (Pl. 1461 = 1/18.) A sokszorosított segédletben van egy névmutató az 1441-1450 közötti számadásokról (Felix Czeike munkája), ez év- és folioszámot ad meg. A teljes 15. századi anyaghoz 8 flóknyi cédulakatalógus van, amelyet vezetéknév alapján lehet kutatni, az egyes névhez tartozó cédulán van a számadás évszáma és a folio-szám. A polgárlistákról külön mutató nincs. Az Unterkam m er amtsrechnungen (Alkamarási számadások) című egység csak 1607-től indul, viszont a B2 (Repertorien) alatt található 2. egység (Miscellarien) időköre 1456-1785. Ennél részletesebb nyilvántartás nincs, de az alkamarás hatásköre alapján ez az állag másodlagos fontosságúnak tekinthető. Az 1424-1815 közöttiekhez van egy tematikus névmutató: Über Persönlichkeiten des Wiener Kulturlebens (Gustav Gugitz munkája), amely kötet- és folioszámot ad meg. Szempontunkból ez a forráscsoport nem tűnik túl fontosnak. 1.2.4. Templomszámadások. Ezek közül talán a legfontosabb a Kirchenmeisteramts-Rechnungen von St. Stephan, azaz a bécsi Szent István katedrális templomszámadásai lehetnek, amelyek 1404-től maradtak fenn, sok év azonban hiányzik. 32 1535-ig összesen 12 kötet maradt fenn (jelzetük: Hss. A /41/1-12.). Eddigi ismereteink szerint ezekben egyenlőre kevés budapesti vonatkozású adatra bukkanhatunk, e kötetek feltárását csak akkor érdemes megkezdeni, ha már ismerjük a Bécsben is érdekelt budai és pesti polgárok neveit, és be is tudjuk azokat azonosítani. B) További feladatok 1.) Peter Csendessel, a WStLA akkori főigazgató-helyettesével sikerült megállapodnunk arról, hogy a budapesti vonatkozású középkori anyagról digitalizált felvételeket készíthetünk. A digitalizálási munka előkészítésérc 2004 elején megrendeltük az oklevelek (HAU1) mikrofich-másolatait (ld. az 1. sz. függeléket.) A másolatok alapján az oklevelek feldolgozását már Budapesten meg lehet kezdeni, majd a megfelelő előkészítő munkák után a helyszínen digitális kamerával több részletben felvehetjük az érin31 Ld. pl. néhány ilyen adatot: BESSENYEI JÓZSEF: Menekültek és a magyarországi városhálózat átalakulása a török hódítás kezdeti periódusában. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk: FODOR PÁL - PÁLFFY GÉZA - TÓTH ISTVÁN GYÖRGY. Budapest, 2002. (Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kötetek 2.) (A továbbiakban: BESSENYEI: Menekültek.) 75. p. 1. jegyz. 32 1334-től mutatható ki a városi főplébánia-templom (1480-tól püpökség), a Szent István-egyház templom-mesterének (Kirchmeister) működése Bécs város közigazgatásában, akinek feladata a templom-épület költségvetésének ellenőrzése volt, hivatalának ellátásában, így a számadások vezetésében is, egy írnok segítette. Ld. HLW III. 517. p.
