Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
MŰHELY - Kenyeres István - Kis Péter: Budapest középkori történetének bécsi levéltári forrásai. Kutatási beszámoló és terv a munka folytatására
érdemes-e kutatni. Másolati könyvek is vannak pl. a Bürgerspitalbücher, ezek között mindössze néhány 1556 előtti kötet lehet. 1.2. Városi könyvek Bécs Város Levéltára igen gazdag középkori városi könyvekben. Ezek közül számunkra a legfontosabbak a különböző típusú telekkönyvek, ún. kisebb városi könyvek, kamarási számadások és a templom-számadások. Ezek a kötetek a levéltár különböző egységeiben találhatóak: a telekkönyvek a Landesarchiv-bm az ún. Patrimonialherrschaften anyagának Grundbücher megnevezésű gyűjteményében 21 , a kisebb városi könyvek és a templomszámadások a Sammlungen-ben a Handschriften 22 (Kéziratok) gyűjteményben (a továbbiakban: Hss.), míg a kamarási számadások a Stadtarchiv, Städtische Amter részlegben az Oberkammeramt (Városi Főkamarási Hivatal) önálló egységében lelhetők fel. A különféle városi könyvek közül két típusból, a telekkönyvekből és a kisebb városi könyvekből történtek publikációk, így kezdjük ezzel a városi könyvek bemutatását: 1.2.1. Grundbücher A Bécs városi középkori telekkönyvek 23 (jelzetük: Grundbücher 1. Stadt Wien) közül ötöt adtak ki a QGStW III. Abteilung köteteiben. 24 Ezekről számunkra nem szükséges másolatok készítése, mivel az említett kiadvány nem kivonatban, hanem teljes egészében közli a rövid bejegyzéseket. A többi, minimum 5-6 kötethez 25 nincs mikrofilm vagy másfajta másolat, és segédlet vagy mutató sem áll rendelkezésre (főleg olyan, 21 Publikált segédlete: LOHRMANN, KLAUS: Grundbücher. Wien, 1986. (Veröffentlichungen des Wiener Stadt- und Landesarchivs. Reihe A: Archivinventar. Serie 1. Heft 2.) (A továbbiakban: LOHRMANN: Grundbücher.) Az iratanyag fent jelzett és a levéltár honlapján is itt feltüntetett levéltári besorolása nem egyértelmű, mivel a segédlet a Stadtarchiv (és nem a Landesarchiv) sorozatban jelent meg, holott nem ennek a levéltári egységnek a része. 22 Publikált segédlete: MAYER, WOLFGANG: Handschriften. Wien, 1986. (Veröffentlichungen des Wiener Stadt- und Landesarchivs. Reihe A: Archivinventar. Serie 3. Heft 1.) 23 Bécs városa Rudolf osztrák herceg rendeletére kezdett el telekkönyvet vezetni, először 1367-től Kaufbuchokat (vásárlások), 1372-től Saízbuchokat (jelzálogok), végül 1373-től Gewerbuchokat (bérbeadások). Az 1389 és 1419 között vezetett Kaufbuch D elveszett. 1420-ban az első csoportot összevonták a harmadikkal Gewerblich néven. Az egyes ügyleteket ezekbe a kötetekbe vezették az oklevél bemutatása vagy tanúkkal történő igazolás alapján. Ld. FELIX CZEIKE: Historisches Lexikon Wien in 5 Bänden. Wien, 1992-1997.; Ergänzungsbd. Unter Mitarb. v. HELGA CZEIKE. 2004. (A továbbiakban HLW.) II. köt. 622. p. 24 QGStW III. Abtheilung. Bearb.: FRANZ STRAUB. 1. Bd.: Die Ältesten Kaufbücher 1368-1388. Wien, 1898. közli a Kaufbuch A (1368-1372) és C (1373-1388) köteteket. A további publikált telekkönyvek: 2. Bd.: Gewerbuch B 1373-1419Verbotsbuch 1373-1399. Wien, 1911.; 3. Bd.: Satzbuch A, 1373-1388. Wien, 1921. 25 Ezek „áttekintő jegyzékét" közli LOHRMANN: Grundbücher 7. p., amelyből lényegében nem derül ki, hogy hány kötetről van szó, csak azt lehet megállapítani, hogy milyen telekkönyvtípusok mely évekből maradtak fenn: No. 6. Kaufbuch E: 1420-1437. és Gewerbuch C 1420-1437. No. 7-31. Gewerblicher D-Z, 1-5: 1438-1849, ebből a Gewehrbücher D 1438-1527. No. 32-58. Satzbücher A2-Z, 1-5: 1388-1847. Ebből az A2: 1388-1419, Bl 1419-1523. közötti kötetek jönnek számításba.
