Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

MŰHELY - Kenyeres István - Kis Péter: Budapest középkori történetének bécsi levéltári forrásai. Kutatási beszámoló és terv a munka folytatására

vonatkozó levéltári források (oklevelek, iratok, hivatali- és formulásönyvek stb.) modern adathordozón való nyilvántartásának megvalósítását. (Budapest alatt az 1950-ben létrejött közigazgatási határokon belüli területet, középkor alatt pedig az államalapítástól a török hódításig, illetve a 16. század közepéig, esetleg utolsó harmadáig terjedő időszakot értve.) A végső cél, hogy minden ide tartozó oklevél (tehát az eredetiről készült középkori, esetenként újkori átírás és másolat is) kereshető legyen az adatbázisban alapadataival (pl. dátum, kibocsátó, jelzet stb.), illetve tartalma (pl. helynevek és „tárgyszavak") szerint, ezen túlmenően az egyes levéltári kútfőt (oklevelet, bejegyzést, foliót stb.) feldolgozó rekordhoz csatlakozzon digitalizált kép, valamint teljes szövegű adatbázis-formátumú, teljes vagy részleges szövegű tudományos átírás az illető forrásról.

3 Ehhez a munkához kapcsolódik az eddig feltárt jelentős mennyiségű forrásanyag számbavétele és kiegészítése, többek között Hungarica, pontosabban „Budapestinensia" kutatások során. Köztudott tény ugyanis, hogy a mai Budapest területén lévő középkori városok levéltárából csak elenyésző töredékek maradtak korunkra, ezért fővárosunk középkori történetérc vonatkozó levéltári források feltárásakor más archívumok anyagából kell kiindulnunk. Az alábbiakban az egyik legfontosabb külföldi forrásbázisról, a bécsi levéltárak anyagáról igyekszünk áttekintést adni. A vizsgált időszak záróhatára elvileg Buda elestének éve, 1541, azonban a kutatásokból éppen az vált világossá, hogy a budai és pesti menekültekre vonatkozóan még további 10-15 évig maradtak fenn adatok, így a kutatás időhatárát legalább 1555/56-ig érdemes kiterjeszteni.

4 I. Bécsi Városi és Tartományi Levéltár (Wiener Stadt- und Landesarchiv) A munkálatokban Bécs városának kiemelkedő szerepe lehet. Az egyik - kézenfekvő történeti ok, a két város múltbeli kapcsolatának ismeretében nem igényel különösebb 3 A program koncepcióját és az adatbázis leírását részletesebben ld. Kis PÉTER - PETRIK IVÁN: Budapest középkori történetére vonatkozó levéltári források adatbázisa. In: Levéltári Szemle 54. (2004) 4. sz. 14-25. p. 4 Alábbi áttekintésünkben nem térünk ki a Bécsi Egyetemi Levéltár (Archiv der Universität Wien) anyagára, részben azért, mert számos, eddig napvilágot látott forráskiadvány jóvoltából az adatok jó része már hozzáférhető és felhasználható, részben pedig mert az ottani forrásanyag - főleg a középkori Buda és Pest szempontjából nagyon fontos kiadatlan anyakönyvekjegyzőkönyvek stb. - speciális jellegű és teljes körű (Hungarica) feltárása külön kutatási programot igényel. Kutatómunkánk időhatárának utolsó évtizedeit is magába foglaló hasonló adatgyűjtésre ld. SzöGl LÁSZLÓ: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása. I. 1526-1867. Budapest, 2004. (Budapest történetének forrásai.) A Bécsi Egyetem Levéltárának és az ottani forrásanyagról készült publikációk rövid áttekintését Id. KURT MÜMLENBERGER: Das Archiv der Universität Wien. In: Archivpraxis und historische Forschung. Mitteleuropäische Univcrsitäts- und Hochschularchive. Geschichte, Bestände, Probleme und Forschungsmöglichkeiten. Hrsg.: Uö. Wien, 1992. (Schriftenreihe des Universitätsarchiv Universität Wien) 181-193. p.