Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
MŰHELY - Kenyeres István - Kis Péter: Budapest középkori történetének bécsi levéltári forrásai. Kutatási beszámoló és terv a munka folytatására
részletezést. 5 A másik okot abban láthatjuk, hogy Bécs középkori történetének kutatásához a 19. század utolsó éveiben megkezdett (de sajnos az 1920-as évek végén félbeszakadt) nagyszabású regeszta-sorozat 6 , nemcsak a benne kiadott anyag miatt számít kiindulópontnak, hanem - természetesen figyelembe véve a két város forrásadottságainak eltéréseit - módszertani szempontból is tanulságos analógiákkal szolgálhat. 7 Az eddig elvégzett munka és a tapasztalatok A munka a feltárt levéltárak alapján három alsorozatra (Abteilung) tagolódó QGStW (I.: Külföldi levéltárak és ausztriaiak, Bécs város levéltárán kívül; II— III. Bécs város levéltárának három egysége, „fondja 8 ") valamint egyéb forráskiadványok és kézikönyvek feldolgozásával indult. A Bécsi Városi és Tartományi Levéltár (Wiener Stadt- und Landesarchiv, a továbbiakban: WStLA) iratanyaga három nagyobb egységre tagolódik: 1) Stadtarchiv; 2) Landesarchiv 3) Sammlungen. Érdekes módon a középkori vonatkozású források (oklevelek, középkori városi számadások, telekkönyvek) nem koncentrálódnak egyetlen nagyobb levéltári egységben, hanem szétszórtan lelhetők fel a fenti három részlegben. 1.1. Oklevelek A különféle levéltári segédletek alapján kiderült, hogy a keresett oklevél-gyűjtemények Bécs Város Levéltárának „történeti", főként gyűjteményes fondjai (Sammlungen) között találhatóak az ún. Hauptarchiv-ban. 5 Elegendő itt pusztán arra a tényre utalni, hogy Pest nyugati értelemben vett városfejlődésében, az 1218 és 1235 között betelepülő bécsieknek is szerepe volt (ld. GYÖRFFY GYÖRGY: Pest-Buda kialakulása. Budapest története a honfoglalástól az Árpád-kor végi székvárossá alakulásáig. Budapest, 1997. 112-113., 116. p.), valamint a Pemfflinger családra, amely a későközépkorban Buda és Bécs városának vezetésében egyaránt jelentős tevékenységet folytatott, (ld. KUBINYI ANDRÁS: Die Pemfflinger in Wien und Buda. Ein Beitrag zu wirtschaftlichen und familiären Verbindungen der Bürgerschaft in den beide Hauptstädten am Ausgang des Mittelalters. In: Jahrbuch des Vereins für Geschichte der Stadt Wien 34. (1978) 67-88. p. 6 Quellen zur Geschichte der Stadt Wien I—III. Abth. Redigiert: ANTON MAYER. Wien, 1895-1921. (A továbbiakban: QGStW.) 7 Bécs város archívumának átnézése Csánki eredeti terveiben is szerepelt (Ld. KIS-PETRIK: Budapest középkori forrásai), így 1912-ban Eckhart Ferenc (a Közös Pénzügyminisztérium Levéltárának [ti. a Hofkammerarchiv] fogalmazójaként) és a Városi Levéltár egyik tisztviselője vették számba az anyagot; 1929-ben pedig 60 oklevelet le is másolt innen Iványi Béla kutatóútja során. Ld. Fővárosi Közlöny 24. ( 1913) 399. p. illetve uo. 41. ( 1930) 219. p. 8 A városi archívum 1529 előtti eredeti okleveleinek sorozata, a Városi Kórház oklevelei, telekkönyvek. Mindezekről ld. alább.
