Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Beluszky Pál: Az (egykori) szabad királyi városok a dualizmus kori városhálózatban

A vázolt eljárással nyert eredményeket a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat. Az egyes hierarchia-szintekbe sorolt települések száma, jogállása és igazgatási székhely szerepe 1910-ben Jogállás Közigazgatási székhely-szerep Hierarchia-szint Települések száma törvényhatósági jogú rendezett tanácsú község megye járási város község székhely I. Főváros 1 1 1 II. Regionális központ 12* 11 1 11 1 1 III. Megyeközpont 50 14 34 2 39 46 IV. Középvárosok 65 2 40 23 13 54 V. Kisváros a) teljes b) hiányos-részleges 88 116 16 9 72 107 82 110 VI. Járási funkciókkal rendelkező település 93 8 85 74 Összesen 424 27 108** 289 64* 377 Zágrábbal együtt Néhány rendezett tanácsú város a legalsó hierarchia-szintbe sem került be. (A szerző saját számításai ill. adatgyűjtése.) A táblázat adataiból egyértelműen kiviláglik, hogy a századelő Magyarországán jóval több városi funkciójú település létezett, mint amennyit az államigazgatás városi ranggal elismert. Ebben az összefüggésben kell értelmezni az egykori szabad királyi városok 1867 utáni jogállását. Ahhoz, hogy más szempontból is szemügyre vehessük a volt szabad királyi városok pályáját, a „kiinduló állapot" (a 19. század első fele) alapján megkíséreltünk többé-kevésbé egyveretü csoportokat kialakítani belőlük (hozzájuk számítva a püspöki és bányavárosokat, Erdély taxás városait, a szepességi városokat s a határőrvidék két kiváltságos települését, Fehértemplomot és Pancsovát). E csoportosítás meglehetősen szubjektív, az említett „technikai" nehézségekből következően (a várostörténet hierarchia-vizsgálatai csak a városok egyik alkotóelemét, a szorosabb értelemben vett városi szerepkör súlyát vizsgálták, a gazdasági szerepkörre hasonló vizsgálatok nincsenek, egyébként sem teljes körűek a vizsgálatok stb.). A feudális kor végén „előkelő" jogállásban lévő városokat három hierarchia-szintbe soroltuk, s e szinteken belül különbséget tettünk az akkor „modemnek" számító funkciókkal rendelkező s az azokat nélkülöző városok között (3. láblázat). (A modernitás sem a gazdaság súlyával, sem a városok „fejlettségével" nem azonosítható, hisz ez esetben pl. a nagyobb erdélyi szász városok, Nagyszeben, Segesvár, Beszterce stb. is a modern városok közé lennének sorolhatók.) A táblázatba felvettünk néhány, az adott hierarchia-szintbe sorolható me-