Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig

Városi közterhek alól senki sem mentesülhet, nemes és egyházi személy sem, ha ilyen ingatlant bír és nem szerzett egy éven belül polgárjogot, köteles azt eladni a polgároknak, ellenkező esetben a város kibecsülteti ingatlanából. Védelem idegen hatóságok beavatkozásai ellen: sem katonai közegek, sem a kamarai hivatalnokok, vármegyei tisztek, sem pedig más nem avatkozhatnak be a város dolgaiba. Mentesség vám-, adó- és harmincad-fizetés alól az ország határain belül, a polgárok házainak mentesítése a beszállásolás terhe alól. • Címeradomány Budának és Pestnek. A privilégium tehát biztosította a városoknak azokat a jogokat, amelyekért évtizedek óta küzdöttek. A korábbi rész-kiváltságok ugyan ezek közül már nem egyet szavatoltak (vásártartás, harmincad-mentesség), azonban a korabeli jogfelfogás miatt szükség volt ezeknek együttes, a szabad királyi városi státuszon nyugvó megerősítésére is. A legfontosabb kérdésekben elfogadták a városok kéréseit, így a szabad polgármester- (bíró) és esküdt-választást, a város területe feletti joghatóságot és a szabad törvénykezési jogot. Ezzel a városok kikerültek a megyei joghatóság alól is. A számos gazdasági jellegű kiváltság kedvezett a városi kereskedelem és ipar fejlődésének, a telekkönyvi és egyéb városi jövedelmek átadása pedig a városok gazdálkodásának stabilizálását tette lehetővé.

128 Az 1703. évi kiváltságlevél kiadásától Eleonóra császárné rendeletéig (1711) Mennyibe került a privilégium-levél a két városnak? A jus armorum a négy városra összesen 20 000 Ft volt, Budára ebből 8 600 Ft, míg Pestre 6 400 Ft esett, tehát a 20 ezerből 15 ezret ennek a két városnak kellett fizetnie! Összevetésül: 1702-ben Pest megye 30 ezer Ft-ot, Fejér 15 ezer Ft-ot, 1703-ban Heves megye 12 ezer Ft-ot, míg Pásztó mezőváros 2 000 Ft-ot fizetett fegyverváltságként.

129 Hogy a városokra kirótt fegyvervált- ság milyen jelentékeny összeg volt, mutatja, hogy ebben az időszakban Buda városnak 3^4 ezer Ft körüli tiszta bevétele volt.

130 A helyzetet rontotta a kirobbant 127 A privilégium ezt nem mondta ki szó szerint, hanem azzal, hogy a bíró ill. polgármester választását egy, a polgárság tagjai közül összehívott választott testületre ruházta, gyakorlatilag megadta a külső tanácsok megalakításának jogát. Az eddigi 'tanács' elnevezést ezentúl a 'belső tanács' váltotta fel. Budán a kezdetben 12 fős külső tanács tagjait a tanács nevezte ki, míg Pesten a 24 fős külső tanácsot a polgárok választották. SCHMALL 1899. 1. köt. 59-63., 85-87. p., 131-132. p.; FLAXMAYER 1936. 39-40., 47. p.; NAGY I. 1959. 142-146. p. 128 Az 1703. évi Diploma Lcopoldinum elemzését az önkormányzati rendelkezések kapcsán ld. FLAXMAYER 1936. 35-58. p. A kiváltságlevelek jogi, önkormányzati és gazdasági elemeinek értékeléséről Székesfehérvár példáján ld. KÁLLAY 1974. 158-167. p. 129 MEZŐSI 1942. 187-189. p. 130 Buda város tiszta bevétele (a város által adminisztrált állami adók nélkül) 1693-1703 között átlag 3140 Ft volt. GÁRDONYI 1916. 587. p. 1703-tól kezdve ld. KOVÁCS 1937. 377-308. p. Pest város