Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig
Rákóczi-felkelés és az örökösödési háború miatt kivetett hadiadó növekedése is. 131 A városok először arra gondoltak, hogy a fegyverváltságot kölcsönből fizetik meg, és azt a városi privilégiális jogosítványok bevételeiből finanszírozzák majd. 132 Ezeket azonban a Budai Kamarai Adminisztráció mindaddig nem akarta átadni, amíg nem fizetik meg a jus armorum-ot, az Udvari Kamara pedig a hadihelyzet miatt nem járult hozzá a részletekben való törlesztéshez. Az adminisztráció egyúttal azért is vonakodott átengedni a jövedelmeket, mert az 1702/03-ban bekövetkezett tömeges fegyverváltság miatt jövedelmei jelentős mértékben lecsökkentek, ugyanakkor hivatkoztak a Rákóczi-felkelés miatti bizonytalan helyzetre is. 133 A Rákóczi-szabadságharc miatt az ország többi részétől szinte teljesen elzárt városok pedig egyre nehezebb anyagi helyzetbe kerültek, a kereskedelem teljesen megbénult, a városi jövedelmek drasztikusan visszaestek, így semmi kilátásuk nem volt a kért összeg előre történő megfizetésére. 134 1704 januárjában ezért a városok és a kamarai adminisztráció képviselői Pfeffershoven tábornok, budai várparancsnok jelenlétében - tárgyalásokat folytattak a kiváltságlevelek rendelkezéseinek értelmezéséről. Az 1704. február 4-én kötött megállapodásban pontról-pontra szabályozták a felmerült kérdéseket. 135 Az adminisztráció kijelentette, hogy mivel a városok nem fizették le a fegyverváltságot, illetve az előállt zavaros közállapotok okán, az Udvari Kamara rendelkezéséig nem adják át a városi jövedelmeket. Az adminisztráció ugyanakkor részben elismert bizonyos jogokat, illetve mérsékelte a korábbi adóterheket. A város megkapta a saját területe feletti joghatóságot, de a telekkönyvet nem. A telekkönyvi díjakat (Grunddienst) a város 1703. június 1-jei petíciójára mérsékelték: a városi házakat négy osztályba sorolták, az l-es Classis-ba kerültek a legkisebb, alacsony értékű ingatlanok, a legnagyobbak és értékesebbek pedig a 4-esbe. A megállapodás értelmében ezentúl osztályonként 1—2—3-^4 Schilling-et kell fizetni telekkönyvi díj gyanánt. 136 Ettől kezdve minden szőlőt és kertet a ház tartozékaként kezelnek, tehát nem lesz semmilyen jogtalan fizetési kötelezettség, hanem csak a fenti, csekély „pfenning-dienst"-et kell megfizetni. Ez nagymértékű könnyítést jelentett, mivel korábban Budán és Pesten általában 1 Ft 30 kr-t kellett a telkek és 1 Ft-ot a szőlők és egyéb földek után fizetni. 137 Eltörölték a je1703/04 évi számadáskönyvc 5200 Ft bevételt tüntetett fel - mindenfajta, tehát az állami (hadiadóval együtt. TÓTH 1961. 230-231. p. 131 Pl. 1703. májusában a budai subdelcgata comissio Budára 12 043 Ft, míg Pestre 4188 Ft adót vetett ki WELLMANN 1954. 211. p. 132 Vö. pl.: Buda város tanácsának levele Maylin szindikusnak Bécsbe 1703. március 20. BFL IV. 1002. uu. 133 MEZŐSI 1942. 192-193. p.; BÓNIS 1975. 164. p. 134 Buda Rákóczi-szabadságharc alatti jövedelmeinek visszaesésére lásd KOVÁCS 1937. 373-374. p. Pestre lásd: WELLMANN 1954. 215-218. p. 135 A megállapodás Buda városának szóló szövegét lásd: 1704. február 4. BFL IV. 1002. uu. 136 Az osztályokba sorolt telkek kimutatását ld. MOL E 282 No. 147. mellékletében. 137 Vö.: 1703. április 26. Wolf Martin Hiltl kamarai telekkönyvezető kimutatása a budai és pesti telekkönyvi adókról és hátralékokról. ÖStA HKA HFU r. Nr. 427. fol. 488-520. Wolf(gang) Martin Hiltl 1692-1703 között a Budai Kamarai Adminisztráció titkára, egyúttal 1695-től a budai telekkönyvi hivatal vezetője is, 1703-ban átveszi a bécsi Udvari Kamara. FALLENBÜCHL 2002 129. p.
