Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig
Dresner 4996 Ft-al adós, amiért Pest vármegye előtt be is perelték). 112 Összegezve tehát: a négy város éves telekkönyvi és hegyvám-bevétele tehát alig haladta meg a 4000 Ft-ot (4030), ennek az összegnek a döntő hányada, 3576 Ft Budára és Pestre esett! Amennyiben ehhez hozzáadjuk a kórházra és a vízvezetékekre költött összegeket is (kb. 16.000 Ft), amelyeket a kamara nyilván be akart számíttatni, akkor körülbelül megkapjuk a megváltásért kért 20.000 Ft-os összeget! Bár hozzá kell tennünk, hogy nem lehetünk biztosak abban, hogy ez a metódus volt a megváltás kiszámításának alapja, de a fenti kimutatásokat mindenképpen figyelembe vette az Udvari Kamara. 113 A városokra nézve a márciusban felvetetthez képest, amikor csak Budától 12 ezer Ft-ot követeltek volna, végül is kedvezőbb döntés született. Ennek hátterében az Udvari Kamara egyre növekvő, óriási pénzszűke lehetett, amelyben a már említett Oppenheimer bankház csődjén, illetve a spanyol örökösödési háború feneketlen kiadásain túl szerepet játszottak immár az ekkor kibontakozó Rákóczi-szabadságharc miatti katonai előkészületek is. Maylin augusztus végén már azt jelenti, hogy az összeget utalványozták is Schlick tábornok Rákóczi ellen küldött csapatai költségeire. Az összeget Pfeffershoven budai várparancsnok 114 is igyekezett megszerezni, ő a vár erődítésére és kaszárnyák építésére kívánta fordítani. A szindikus nem mulasztja el felhívni a városi tanács figyelmét, hogy ez utóbbi volna kedvező a város számára, mert így mindenképpen csökkennének a katonai beszállásolás terhei. 15 Mint a későbbiekben látni fogjuk, mindkét tábornoknak egyelőre csalatkoznia kellett, hiszen még éveknek kellett eltelnie, amíg a városok végül is ki tudták fizetni a fegyverváltság összegét. A tárgyalások lezárultának utolsó aktusaként, szeptember 19-én I. Lipót császár és magyar király rendeletet adott ki a négy várossal történt megállapodásról, 116 és felni A rendkívül fontos, több részletes kimutatást is tartalmazó anyagot ld. ÖStA HKA HFU r. Nr. 426. Konv. 1703. Juni. fol. 480-520. A telekkönyvi és hegyvámra vonatkozó adatokat a MOL E 279. 1703. május alatti másolat ill. a Caraffa-féle jelentések között szereplő, ezzel nem teljesen azonos példány alapján (ÖStA HKA HFU r. Nr. 395. No. 545.) alapján részben ismertette: KOVÁCS 1938. 220-221. p. 113 A fegyverváltság összegét 1702 előtt általában a birtokok értékének 10-20%-ában állapították meg. MEZŐSI 1942. 181-184. p. Az 1702-től bevezetett, megyék szerinti megváltásnál átalány-díjat állapítottak meg, de ennek számítási alapja nem ismert, csakúgy mint a városok esetében sem. A fentiek alapján elképzelhető, hogy a megváltás alapját az éves kamarai jövedelem, ill. a korábbi beruházások megtérítése képezte. 114 Johann Ditrich Theodor Pfeffershoven (Preffershoven) 1684-1700 között trencséni várkapitány, 1700-1713 között budai várparancsnok, 1714. május 8-án hunyt el Bécsben. FALLENBÜCHL 2002. 242. p. 115 Maylin jelentései 1703. augusztus 22. és szeptember 29. BFL IV. 1002. uu. A leveleket említi: KOVÁCS 1937. 372. p. 11. jegyz. 116 Az Udvari Kamara rendelete, miszerint az uralkodó jóváhagyásával megállapodott a négy város küldöttjeivel, azaz Maylin Benedekkel, Mosel Antal Jánossal, Schmid Mátyással és Palkovitz Ferenccel („Benedict Maylin, Joann Antonius Mosel, Matthias Schmid, Franciscus Palkovitz") a városok reinkorporációjáról („wegen Incorporirung dieser Stätte dem königlichen Hungarri"), amelynek fejében 20 ezer Ft megváltást fizetnek. A rendelet szerint a ..Restitutions Postliminii mithin Confirmierung Ihrer ahn Privilegien ", és egyéb haszonvételek átengedése fejében fizetik az összeget jus armorum-ként. A megállapodásról értesíteni kell a Magyar Kancelláriát, a Magyar Kamarát és a Budai Kamarai Adminisztrációt. 1703. szeptember 19. Bécs. ÖStA HKA GBU Bd. 400. fol. 264v-265v. és a rendelet teljes szövege: HKA HFU r. Nr. 429. fol. 624rv.
