Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig
1690. június 26. ideiglenes országos vásártartási jog az uralkodótól. I. Lipót rendeletileg évi két országos vásár tartását engedélyezi Jubilate (Húsvét utáni 3.) vasárnapját, ill. Szent Lipót napját követő 14-14 napra, de ezt csak 6 év próbaidőre. 72 • 1692. március 29./ 1694. augusztus 19. Kövezetvám szedési jog az adminisztrációtól 11 ' • 1694. március 12. Országos vásártartási jog uralkodói privilégiális megerősítése. I. Lipót Bécsben e napon privilégiális formában kiadott oklevelében országos vásártartásijogot ad Pestnek, azaz megerősíti a korábbi rendeletet. Az országos vásárokat az alábbi négy napra engedélyezi: 1. Szt. József napja (március 19.), 2. Szt. Medárd ünnepe (június 8.), 3. Keresztelő Szt. János napja (augusztus 29.), 4. Szt. Lipót napja (november 15.). 74 1694. október 7. Kövezetvám szedési jog uralkodói megerősítése. I. Lipót Ebesdorfban e napon, privilégiális formában kiadott oklevelében megerősíti az adminisztráció által Pestnek adott kövezetvám-szedési jogot. 75 1698. július 13. Heti vásártartási jog uralkodói megerősítése. I. Lipót Bécsben e napon, privilégiális formában kiadott oklevelében megerősíti az adminisztráció által Pestnek 1698/9l-ben engedélyezett, keddi és pénteki napokra szóló heti vásártartási jogát. 7 1698. szeptember 25. Harmincad- és egyéb vámmentesség. I. Lipót Ebersdorfban kiadott privilégiuma Pest város polgárainak harmincad- és vámmentességére az ország határain belül. 77 Ha végigtekintjük a két város által 1689-től szerzett privilégiumokat, nyilvánvalóvá válik, hogy a városok lépésről-lépésre haladva gyakorlatilag ugyanazon kiváltságokat szerzik meg. Először a Budai Kamarai Adminisztráció adott a városoknak vásártartási engedélyeket és kisebb haszonvételeket, pl. a kövezetvám-szedési jogot. Ezek összefüggésben voltak a kialakuló piackörzetekkel, ami főként Pest gazdasági fellendülését segítette elő. Már 1686-ban Pestre helyezték a tábori hajóhivatalt, ezzel is nőtt a pesti kereskedelmi hajóforgalom. A város Alföld felé nyitott fekvése is jobb vásározási lehetőséget nyújtott a hegyen fekvő, erődítésekkel körbezárt Budához ké72 Arcndelctetld.MOLE280 9.cs. 1690. július 5. alatt letéve, fol. 1-7. latin nyelven és fol. 9-12. német nyelven, tisztázat. A latin nyelvű példányon szerepel a június 26-i dátum, a német nyelvű datálatlan, csak fol. 12v. szerepel egy bejegyzés, miszerint a másolat 1690. július 5-én készült Bécsben. A rendeletre és kiadásának hátterére ld. TÓTH 1959. 11 l-l 13. p. 73 A két rendelet közül az 1694. augusztus 19-i szövegét teljes átírásban (transsumptum) a vámtételekkel együtt tartalmazza az 1694. október 7-én kiadott uralkodói privilégium, ld. ott. Az 1692. március 29-i kamarai adminisztráció rendeletre az uralkodói privilégium csak utal, de nem írja át. 74 Eredetije: BFL IV. 1227. No. 2., Gárdonyi fordításában közölve: FBMI. köt. No. 19. 69-70. p. 75 Eredetije: BFL IV. 1227. No. 4. Másolata a Libri Regii-ben: MOL A 57. 22. köt. 346-347. p. és E 227. 14. köt. 256. p. 76 Eredetije: BFL IV. 1227. No. 6. A Libri Regii-ben csak utalásként szerepel: MOL A 57 24. köt. 448. p.,E227. 15. köt. 308. p. 77 Eredetije: BFL IV. 1227. No. 7. A Libri Regii-ben csak utalás szerepel a harmincad- és vámmentesség bejegyzésére: MOL A 57. 24. köt. 501. p. és E 227. 15. köt. 353. p.
