Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig

telepes alig fizet taxát. Azért sem jó, ha ingyen adják a telkeket, mert azt így leginkább a katonák szerzik meg, és ők jó haszonnal el is adják nyomban. Werlein osztja Kollonieh bíboros nézetét, miszerint fizessenek egy olyan házért 50-200 Ft-ot taxaként, amit nagy költséggel ugyan 3-4 ezer Ft-ból kell újjáépíteni, de szerinte ez igen jó beruházás. Az ingatlanok Budán egy idő után nagyon sokat fognak érni, mivel Werlein szerint Buda „a legnevezetesebb hely Magyarországon, ahová a jövőben a kamara és a kormányzat is át fog telepü lni"

27 és a Duna miatt is igen jó kereskedelmi adottságai vannak. Werlein a városi terheket illetően javasolta a városok kérelmének elfogadását az egyháziak és a világiak közötti különbség megszüntetésére. Werlein szorgalmazta a céhek felállítását is. A harmincad- és vámmentesség megadását a kereskedő-polgárok részére ugyanakkor nem tartotta indokoltnak, hiszen - ekkor még - háború folyt az ország területén, és szerinte a kereskedők sokat nyernek a hadiszállításokon. Némi kiskaput hagyna azonban az építőanyagok vámmentes szállítására, mert ez meggyorsítaná a házak újjáépítését. A kereskedelem előmozdítását jelenti az az intézkedés, miszerint ezentúl nem csak kicsiben, azaz „alla minuta", hanem nagyban „in grosso" is lehet kereskedni és árulni vízi úton. Az éves és havi piac bevezetése szerinte nem a városi tanácsoktól, hanem sokkal inkább a budai adminisztrációtól, illetve, még magasabb helyektől függ, de amint megszűnik a háborús helyzet, azonnali intézkedni fognak. A polgárok a hajóhídon élvezendő mentességét, illetve a híd átengedését is kérték, ő semmiképpen sem támogatja ezt háború idején, még kevésbé a királyi regálék, ezzel a hajó- és hídhivatal átengedését. Összegezve:

28 Werlein szerint a városok számára a katonai befolyás alóli mentesítés a legfontosabb, a gazdasági fellendülés csak ezután várható. Fontosnak tartotta az újjátelepített városok számára az adómentesség megadását, ami meg is történik: 1689-ben Werlein közbenjárására a két város polgárai 5 évi mentességet kaptak a porcióra, terménytizedre és a telekkönyvi illetékre.

29 Werlein ugyan szorgalmazta a városi közigazgatás kiépítését is, nem javasolta viszont - mint fentebb részletezett előterjesztésében is említette - a városok számára jobbágy falvak, birtokok átengedését, hiszen a városoknak nem földesurakként kell viselkedniük, és inkább saját állapotuk rendbetételén kell szorgoskodniuk. A büntető igazságszolgáltatás kamarai kézben tartása is indokolt lehetett a visszafoglalást követő pár évben, ennek okát Werlein a jogi szakértelem hiányában látta. Úgy tűnik, hogy az Udvari Kamara maga is osztotta Werlein véleményét a városok szakaszos fejlesztésével kapcsolatban. A felhozott érvek tulajdonképpen jogosak, a városokban még nincs kialakult, rögzült közigazgatási rendszer, sok társadalmi probléma jelentkezik, az új telepesek között rengeteg a bizonytalan egzisztencia. Felvetődik a rácok, zsidók betelepülésének kérdése, mind Budán, mind Pesten állandó harc folyik a városi tanácsokon belül a hatalomért, illetve meg kell említenünk a városok és a hadsereg 27 „ Ofen ... der berühmteste Ort in Ungarn, wohin künftig Camer und Regierung geleget"

. uo. 2K TÓTH 1961. 216-217. p. 14. jegyz. (235. p.) 29 Pestre: TÓTH 1959. 1 18-119. p.; TÓTH 1961. 218-219. p. Budára vö.: 1688. június 20. Buda. A Budai Kamarai Adminisztráció rendelete Buda Város Tanácsának. MOL E 279 2. es. fol. 240-241.