Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Oborni Teréz: A fejedelemség-kori erdélyi várostörténet kérdéseiről
lajdonában lévő malomért, amelyet még Szapolyai János adományozott nekik, de amelyet Báthory hadi célra, lőportörő malomként kezdett el használni. Gyulafehérvárra vonatkozóan legutóbb Vekov Károly ismertette a város középkori és kora-újkori történetének néhány jellegzetességét. Elsősorban az országgyűlések színhelyeinek gyakoriságát vizsgálta meg 1540-1613 között, 258 esetben. A városról tudjuk, hogy már a középkorban is ismert, de nem különösebben kiemelkedő települése volt Erdélynek. Amikor azonban 1542-ben Statileo János erdélyi püspök halála után Izabella királyné beköltözött a püspöki palotába, megkezdődött, ha sok akadályoztatás közepette is, a későbbi fejedelemi székhelynek kiépülése. A 16. század végére ez a város vált a fejedelemség kormányzati-politikai központjává, és egyre gyakrabban az országgyűlések színterévé, jelentősége azonban csak a 17. századra nőtt meg igazán, és ekkorra nevezhető a fejedelemség központi városának. Vekov Károly vizsgálata szerint a jelzett időszakban Tordán 49, Kolozsváron 54, Gyulafehérváron 62 országgyűlést tartottak. 21 1625-ben a város ismét új privilégiumlevelet kapott a fejedelemtől. Bethlen ebben fölmentette a városi lakosságot mindennemű adó fizetése alól, kimondta, hogy az egész országban sehol sem kell vámot fizetniük, csak a marosváradgyai portuson. Ezenfelül a lakosok semmilyen fejedelmi szolgálattal nem tartoznak csak a Kendervárnak nevezett hadiszertárat őrző valamint a fejedelemi konyhakertet művelő személyzet élelmiszer-ellátását kell biztosítaniuk. Továbbá alkalmas embert kell küldeniük a városi vendégfogadóba gabonaőrlésre. Há a lakosok által használatára épített városi közkút csatornája eltörik, és a víz használata ily módon akadályokba ütközik, akkor azt meg kell javítaniuk. Három postaló élelmezését is el kell látniuk. A városi bíróságokon beszedett bírságösszegek a bíróé és esküdttársaié legyenek. A hetivásárokon beszedett vásárvám, mivel ez a város a fejedelmi székhely, adassék a fejedelmi praetoriánus gyalogosok kapitányának, akkor, ha a városban tartózkodnak a fejedelemmel együtt, ha azonban nincsenek itt, akkor a vásárvám fele az itteni fejedelmi birtokok prefektusáé, másik fele a városbíróé és esküdteké legyen. Kolozsvár a másik kedvelt városa a fejedelemnek. A város központi szerepe közismert, a fejedelmi korban a város volt a vármegyei és a partiumi nemesség törvénykezési helye, itt volt a fejedelmi ítélőtábla székhelye, számos országgyűlést bonyolítottak itt, sőt részben pénzügyigazgatási központ is volt, hiszen ide gyűjtötték be Kolozs, Torda, Doboka és Belső-Szolnok vármegye dézsma-árendáját is. A fejedelemség kialakulásának időszakában fontos lett a város árumegállító joga, amelyet Izabellától kapott 1558-ban, és a kereskedelmi forgalma révén város a fejedelemség egyik legjelentősebb harmincadvám-helyévé vált. Bethlen Gábor uralkodása alatt főként gazdasági, kereskedelmi jellegű engedményeket szerzett a város, amelyek tartalmából azonban arra következtethetünk, hogy ezek révén komoly gazdagodási-gyarapodási lehetőséget kaptak a város lakosai. Bethlen több adománya közül két rendelkezést tartalmaznak a Királyi Könyvek: 1614-ben a fejedelem megengedte a városnak - meg21 VEKOV: Gyulafehérvár.
