Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Oborni Teréz: A fejedelemség-kori erdélyi várostörténet kérdéseiről
1. Civitas Libera vagy Civitas Libera Regia A középkori Magyar Királyság átöröklött szabad királyi város fogalma a 16. században tovább cl Erdélyben is, amit az I. János király, Izabella királyné és János Zsigmond által királyi jogon adományozott privilégium-bővítések és adományok bizonyítanak. 16 Az általuk adott kisebb-nagyobb kiváltságok, kedvezmények esetében joggal használhatók a királyi felségjogokat érzékeltető kifejezések. Később, a fejedelmek alatt azonban azokat a városokat, amelyeket a legmagasabb rangúaknak tartunk, a fejedelmek (és nemcsak Bethlen) egyszerűen a civitas vagy civitas nostra kifejezéssel illetik, és nem, vagy csak kivételes esetben teszik hozzá a regia jelzőt. Ezenkívül Gyulafchérvárat egy alkalommal Bethlen sedis Principalis Majestatis -nak nevezi, és erre hivatkozva ad lakosainak kiváltságot. Kolozsvár esetében a 16. század közepén továbbra is előfordul a civitas nostra regia kifejezés használata, természetcsen joggal, hiszen Kolozsvár a középkor (1316) óta szabad királyi városként volt ismert, Izabella királyné 1558-ban adott privilégiuma révén tovább őrizte ezt a jogát a Mohácsot követő időkben is. Az úgyszintén középkorban kiváltságot szerzett szász városokat, Nagyszebeni, Brassót, Segesvárt, Medgyest Bethlen adománylcvelciben leggyakrabban egyszerűen civitas nostra-nsk nevezik. Bethlen Gábor uralkodása alatt összesen hat erdélyi civitas rangú városnak adott ki oklevelet. Ezek Brassó, Gyulafehérvár, Kolozsvár, Mcdgyes, Várad és Marosvásárhely voltak. Miközben ezeket a városokat, ahogyan említettem, civitas nostra-mk nevezi, okleveleiben, de amikor 1621-ben Kassa városának privilégiumát erősítette meg a fejedelem, akkor a várost libera ac regia civitas noslra-mk jelölte meg. Ugyancsak így nevezte Sopron városát, amikor Kassán 1620. február 28-án egy zálogügyletben adott ki oklevelet a város számára. Ebből számomra az derült ki, hogy jól megfigyelhető, feltehetően tudatos a különbségtétel. Bármelyik elnevezést (szabad királyi vagy királyi szabad város) fogadjuk is cl a középkorra vonatkozóan, egyelőre nem tartom minden kétséget kizáróan indokolhatónak, hogy középkoron túl a fejedelemség korában megtartsuk a királyi jelzőt is az „igazi" városokra vonatkozóan. Jelenlegi ismereteim és az alábbi táblázatban feltüntetett oklevelek átnézése után a „szabad város" kifejezést tartanám elfogadhatónak, elsősorban azért, mert az előbb elmondottakon, a legegyszerűbb civitas megjelölésen túlmenően a források így emlegetik legtöbbször a városokat. Amikor egy-egy városnak valamilyen engedményt, kiváltságot ad Bethlen leggyakrabban az olvasható az oklevelek szövegében, hogy más „szabad városaink" példájára vagy azokhoz hasonlóan kapják az adományt. 16 Kubinyi András véleménye szerint csak a hét (ill. Pesttel együtt nyolc) tárnoki város nevezhető szabad királyi városnak, az erdélyi városokra a középkorban a királyi szabad város kifejezést tartja használhatónak. Vö.: KUBINYI ANDRÁS jelen kötetben megjelenő tanulmánya.; KUBINYI ANDRÁS: A magyarországi városok XIV-XVI. századi fejlődésének néhány kérdése. In: Tanulmányok Budapest múltjából 19. (1992) 39-56. p.
