Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Oborni Teréz: A fejedelemség-kori erdélyi várostörténet kérdéseiről
Rákóczi György alatt készült királyi könyvekből sikerült felderíteni, tehát eredeti kiadási idejükben valami okból nem másolták be őket a kötetekbe, illetve számos esetben fordulhat elő, hogy más levéltári egységekben lelhetők fel a Királyi Könyvekbe be nem jegyzett városprivilégiumok. 15 Olyan példa is akad, mint például Lippa esete, amelyről tudjuk, hogy az I. János király által 1529-ben kiadott szabad királyi városi rangra emelő privilégiumlevelet Bethlen is megerősítette, ez azonban nincs benne Királyi Könyveiben, ahogyan bizonyára számos más oklevél is kimaradt. A mellékelt táblázatról tehát semmiképpen sem állítható, hogy az teljes körű igénnyel mutatná be a Bethlen és közvetlen utóda, Brandenburgi Katalin által privilegizált településeket, mégis valamelyest kiindulási pontként szolgálhat további kutatásokhoz. A privilégiumlevelek segítségével mindenekelőtt azokat a város-, helyesebben településtípusokat igyekeztem felderíteni, amelyek a kora újkori Erdélyben léteztek, a táblázat vonatkozó „státus" rovatában a forrásokban található megnevezést használtam az egyes várostípusokra. Ezt követően a táblázat hannadik oszlopa tartalmazza a Bethlen Gábor által kiadott eredeti privilégiumlevelek kiadási dátumát félkövér betűkkel szedve, azután kettőspont után normál betűvel az adott oklevélben átírt más oklevelek kiadási dátuma, és azok, amelyekről csak említést tesznek a szövegben. A dátumok mellett a kiadókat, a táblázat túlzsúfoltságának elkerülése érdekében, csak akkor tüntettem föl, ha azok nem az évszámból kikövetkeztethető erdélyi fejedelmek voltak. A következő oszlopban tüntettem föl a vásártartást adományozó privilégiumot, amely olykor egybeesett a település általános privilégiumlevelével, máskor külön oklevélben nyertek a vásártartásra vonatkozó engedélyt. Ez értelemszerűen kiderül a táblázatból. A kettőspont ebben az esetben is az adott oklevélben árírt további okleveleket jelzi. Az utolsó oszlopban a céhprivilégiumok kiadási dátuma, utána az oklevélben felsorolt céhek típusai szerepelnek, majd a korábbi, átírt oklevelek dátuma következik. Ezek az adatok csupán tájékoztató jellegűek, az áttekintést segítik. A táblázat adatainak térképre vitelét egyelőre nem tartottam időszerűnek, egyrészt azért, mert az itt közölt Bethlen-kori privilégiumok száma nem lehet teljes, másrészt mert ezek a kiváltságok komoly előzményekre épülnek, ahogy a táblázatból is kitűnik, tehát célszerűbb és korrektebb lenne egy, a fejedelmi kor egészének városhálózatát bemutató térkép majdani elkészítése, megfelelő adatbázis alapján. 14 Erdélyi Királyi Könyvek 10-19. kötet. 1614-1635. CD-ROM. Készült a Miskolci Egyetem BTK Magyar Középkori, Kora Újkori és a Történelem Segédtudományai Tanszék közreműködésével. Szerk.: GYULAI ÉVA. Budapest, Arcanum, [2003.]; Erdélyi Királyi Könyvek 20-29. kötet. 1630-1656.1. és II. Rákóczi György oklevelei. CD-ROM. Szerk.: GYULAI ÉVA. Budapest, Arcanum, [2004.] A privilégiumokjelzeteire a továbbiakban nem hivatkozom - csak abban az esetben, ha konkrét részletet idézek -, mert azok a fentebbi CD-ROM-okon a megfelelő helyneveknél kikereshetők. 15 Például magam is találkoztam hiteleshelyi protokollumban, fiskális iratokban, urbáriumok között, sőt erdélyi vármegyei iratanyagban is valamely település számára fontos kiváltságot vagy kedvezményt adományozó oklevéllel. Ezek teljességének összegyűjtése a jövő feladatai közé tartozik.
