Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Oborni Teréz: A fejedelemség-kori erdélyi várostörténet kérdéseiről
badalmaiknak feltérképezésére, és amennyire lehetséges, egységes rendszerbe foglalására lenne szükség. Ezzel ugyanis megteremthetnénk azokat a jogtörténeti és egyben fogalmi kereteket, amelyekbe azután, nyilván kivételekkel, de besorolhatók lennének a települések. Az erdélyi városok, települések modelljeit megfogalmazva tudjuk csak beilleszteni az erdélyi fejlődést a magyarországi, sőt európai várostörténet egészébe. Mindenekelőtt a legtágabban értelmezhető településtípusokat kellene rendszerbe szedni, főként azért, hogy a jelenleg mutatkozó terminológiai sokféleséget - amely kifejezetten zavarólag hat és nem segíti az eligazodást az erdélyi városok, települések között -, egységes gondolati egészbe foglaljuk, amely azután további differenciálásra ad majd lehetőséget. Kubinyi Andrásnak a városok „városiassági mutatóinak" meghatározásában rendszerező szempontokat megalkotó tanulmánya 13 nagy segítséget jelent, hiszen az általa kidolgozott tíz nagy kritériumcsoport vizsgálata jól alkalmazható lesz az erdélyi fejedelemségkori városok esetében is. Csak akkor azonban, ha lesznek olyan alapadataink, amelyekből felállítható a Kubinyi-féle rendszer. Sőt azon is el kellene gondolkodni, hogy a megváltozott politikai-állami helyzetben milyen új szempontokkal lehetne bővíteni a városiasságot mutató kritériumokat, vagy, hogy vannak-e olyan új al-szempontok, amelyek besorolhatók a tíz nagy kritérium alá, és így bővítik, módosítják a városiasság értékelésének eredményét. A fejedelmi Erdélyben figyelembe lehetne venni azokat az újonnan alakult iskolákat, nyomdákat és olyan új egyházi központokat, amelyek a reformáció nyomán jöttek létre, a pénzügyigazgatási központok esetében értékelni kell a pénzverőket, az újonnan létrehozott harmincadvám-helyeket, a bányahelyek esetében pedig mérlegelni kell, hogy müködtek-e az adott bányák egyáltalán. Végül az Erdélyben hirtelen megnövekedett számban tartott országgyűlések színhelyei is nyilván módosíthatják a városok középkori hierarchiáját. Az alábbiakban egy körülhatárolt időszakra terjedő mintavétel alapján próbáltam áttekinteni az erdélyi privilegizált településeket. Bethlen Gábor korszakára azért esett a választásom, mert feltételezhető, hogy erre az időre már kialakult az erdélyi városok struktúrája jogrendje, letisztultak az elnevezések is, amelyek nyilván igazodtak a városok megszerzett jogaihoz; feltételezhető továbbá, hogy az általa a városok és falvak részére kibocsátott privilégiumokból is levonható lesz valamiféle következtetés. Bár hozzá kell tennem, hogy Izabella királyné vagy a Báthory fejedelmek ugyancsak intenzíven törődtek a városokkal, és legalább annyi oklevelet adtak ki a különféle települések számára, mint Bethlen. A mostani tájékozódó és áttekintő vizsgálat lehetőségét biztosította, hogy a Miskolci Egyetem kiadványaként, Gyulai Éva szerkesztésében az erdélyi Királyi Könyvek CD-ROM formában megjelentek. 14 Természetesen tisztában vagyok azzal a ténynyel, hogy a jelzett időszak királyi könyvei korántsem tartalmaznak minden privilégiumlevelet, hiszen nem egy Bethlen által kiadott oklevelet csak a későbbi, I. vagy II. 13 KUBINYI: Városfejlődés 7-50. p.
