Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Bariska István: Nyugat-magyarországi szabad királyi városok a 17. századi rendi hierarchiában. Különös tekintettel az egykori Habsburg zálogvárosokra

valamint Nagybánya és Kolozsvár.

4 Mint az kiderült, Óbuda hibásan került bele a törvénycikkbe. Az 1703-ban ismét a szabad királyi városok közé emelkedő Buda és Pest tiszteletére rendezett konferencia előadásai között ott szerepel a „szabad királyi" és a „királyi szabad városok" kategóriájáról szóló előadás is. Ez utóbbi kifejezést használja Kubinyi a személynöki, a bánya- és az erdélyi száz városokra: „Ezt a kifejezést használom indokolja —, mert a szabad királyi város terminus lényegében csak a nyolc tárnoki városra érvényes

5

". Vagyis nem annyira jogi megkülönböztetés, hanem inkább az, hogy a középkori törvényhelyek csak az említett nyolc városra terjesztette ki a szabad (királyi) város fogalmát. Ez a megkülönböztetést mások is átvették. Az alföldi városok történetében így alkalmazta Blazovich László is, mondván hogy példának okáért Pest és Szeged a királyi szabad városok körébe tartozott.

6 2. Ezt a megkülönböztetést nem használjuk, hiszen a 17. századi gyakorlat sem tette azt. Amikor valamely város szabad királyi városi rangot kapott, a kancelláriai és a törvényhozói formulákban is az egységes civitas libera reg/'agwe-formula tűnt fel. Az a kancelláriai szövegezés, amely az 1648. évi kőszegi oklevélben, továbbá III. Ferdinándnak Sopron vármegye közönségéhez írt intésében feltűnik, hogy ti. „ velimusque, ut ipsa Civitatis Kőszeghiensis ... pro Civitate nostra Regia ac Libera, instar aliarum Civitatum nostrarum ab omnibus fidelibus subditis et Regnicolis nostris Hungáriáé agnosci, seribi, did, nominari ac inlitulari debeat ", nem egyedül a kőszegi oklevél sajátja.

7 Amikor az országgyűlés 1648-ban Kőszeget és Kismartont a szabad királyi városok közé felvette, akkor is ezt a formulát használták. Kőszeg esetében így: „ Civitas Kőszegienis ... in coetum reliquarum liberarum civitatum recipitur" } Kismartonra vonatkozóan pedig így fogalmazott a törvényhely: ,, Civitas quoque Kis-Márton ... instar aliorum liberarum civitatum admittitur".

9 Amikor pedig 1681-ben Ruszt városát is ez a „megtiszteltetés érte", ez a fenti említett fogalmazásokra szó szerint megfogalmazással éltek: „Oppidum Ruszt ... in numerum reliquarum liberarum civitatum admittitur")

0 Mindegyik forrás- és törvényre érvényes az egységes formula használata. Ez azt 4 II. Ulászló 1514. évi decretcuma. (VII.) 3. tc. CJH. 1000-1526. évi törvényezikkek. Szerk.: UÖK. Budapest, 1899. 708-709. p. 5 KUBINYI 2002. 38. p. 6 BLAZOVICH LÁSZLÓ: Városok az Alföldön a 14-16. században. Szeged 2002. (Dél-alföldi Évszázadok. 17.) 117. p. 7 Vas Megyei Levéltár (= VaML) Kőszegi Fióklevéltára (= KFL) Titkos Levéltár (= Tk. Lvt.) 98. sz. III. Ferdinánd leirata Sopron vármegye közönségéhez. Bécs, 1648. nov. 6. 8 III. Ferdinánd 1649. évi decretuma. (III.) 39. tc. CJH. 1608-1657. 546-547. p. 9 Uo. 40. tc. 10 I. Lipót 1681. évi decretuma. (III.) 60. tc. CJH. 1657-1740. évi törvényezikkek. Szerk.: KOLOSVÁRI SÁNDOR-ÓVÁRI KELEMEN-MÁRKUS DEZSŐ. Budapest, 1900. 308-309. p.