Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - H. Németh István: A szabad királyi városi rang a kora újkorban

korlátozni, illetve a modern államigazgatási gyakorlatnak megfelelően ellenőrizni. A kamara és az uralkodó nézőpontját a legjobban talán Cseróczy Kristóf, a Szepesi Kamara aljogügyigazgatójának véleménye tükrözi. Cseróczy egy 1665 után, a városok adójáról írott véleményében az 1647:78. törvénycikkre hivatkozva kijelentette, hogy „ ö szent felsége, mint a szabad királyi városok földesura " róhat ki a városokra olyan adókat, amelyek az ország javát és védelmét szolgálják.

48 Földesúrként az uralkodó tehát nemcsak különféle adókat szabhat ki saját birtokaira, hanem teljesen egyértelmű módon azok minden jövedelmével rendelkezhet, birtokai belső életébe elhatározása szerint szólhat bele, jövedelmeinek megtermelését pedig ő maga, vagy megbízottja irányíthatja és ellenőrizheti. A városi tisztújítások e szellemben történtek ezután, vagyis a kamara, majd a 18-19. században a kamara és a helytartótanács kirendelt biztosainak felügyelete mellett.

49 A városok szabad plébánosválasztási jogával kapcsolatban hasonló jelenségekre figyelhetünk fel, hiszen a 16-17. században (elvétve sorra kerülő elvetélt kísérleteket kivéve) a városok vallásválasztása többnyire szabadon történt.

50 A 17. század utolsó harmadában a bécsi udvar részéről az egy állam-egy vallás abszolutista (és tegyük hozzá: Európa összes fejlett államában alkalmazott) doktrínája alapján Cseróczy már idézett véleményének szellemében kívánták szabályozni a városok vallási összetételét. 51 A tisztújítások ellenőrzésekor ugyanis a megfelelő képzettség mellett nagy hang48 „Sua Maiestas Sacra, velutpraelibatarum liberarum civitatum dominus terrestris" MOL Magyar Kincstári Levéltárak, Szepesi Kamarai Levéltár, Causarum Regalium Vice-Directorarus (E 251) Fase. X. No. 119. Vö.: Uo. 1/9. 1672. 49 FELHŐ IBOLYA - VÖRÖS ANTAL: A Helytartótanácsi Levéltár. Budapest, 1961. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai I. Levéltári leltárak 3.) 157-158. p., illetve a városokkal kapcsolatban: FELHŐ IBOLYA: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században. In: Levéltári Közlemények 24. (1946) 209-267. p. (A továbbiakban: FELHŐ: A szabad királyi városok.) 258-259. p.; NÉMETH: Várospolitika 519-528. p. (4.5. fejezet), illetve NÉMETH ISTVÁN, H.: A szabad királyi városok igazgatásának abszolutista vonásaihoz. A felső-magyarországi városok 1681. évi tisztújításai. In: Bariska emkv. 229-254. p. (A továbbiakban: NÉMETH: A szabad királyi városok.) illetve újabban Kőszeggel kapcsolatban: TÓTH ATTILA: Ellenreformáció, abszolutizmus és a városok. Kőszegi tisztújítások 1672 és 1681 között. In: Bariksa emkv. 215-228. p. (A továbbiakban: TÓTH: Ellenreformáció, abszolutizmus.) 50 Ennek előzményeiről: KUBINYI ANDRÁS: Plébánosválasztások és egyházközségi önkormányzat a középkori Magyarországon. In: Aetas (1991) 2. sz. 26-45. p. 51 Wolfgang Schmale az 1996-ban megjelent tanulmánykötetben megjelent tanulmányában kifejti: az abszolutista állam, az abszolút uralom elképzelhetetlen lenne olyan vallási viszonyok közepette, ahol egy-egy vallás képviselői egy-egy pártot alkotva megkérdőjelezhetik az uralkodó jogait. Elképzelhetetlen, hogy egységesen lehetne irányítani egy olyan államot, ahol több vallás küzd egymással. SCHMALE, WOLFGANG: Das heilige römische Reich und die Herrschaft der Rechts. Ein Problemaufriß. In: Der Absolutismus — ein Mythos? Strukturwandel monarchischer Herrschaft in West- und Mitteleuropa. Szerk.: ASCH, RONALD G. - DUCHHARDT, HEINZ. Köln-Weimar-Wien, 1996. (Münstersche historische Forschungen 9.) 229-248. p. A vallás, és a rekatolizáció, illetve az egy állam-egy vallás fontosságáról: MÖRKE, OLAF: Die politische Beteutung des Konfessionellen im deutschen Reich und in der Republik der Vereinigten Niederlande. In: uo. 125-164. p.; REINHARD, WOLFGANG: Zwang zur Konfessionalisiemng? Prolegomena zu einer Theorie des konfessionellen Teitalters. In: Zeitschrift für Historische Forschung 10. (1983) 257-277. p.; SCHILLING, HEINZ: Aufbruch und Krise. Berlin, 1988. (Siedler deutsche Geschichte).