Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél)

Reprodukciós felvételek - KRÚDY GYULA: "Pest Rózsája". Pilisy Róza legragyogóbb élete, öreges hanyatlása és remete-halála

Meghalni egy író miatt

Róza azonban írók és költők nélkül nem élhetett, mint akár a Wohl nővérek,'7 akár Bulyovszky Lilla,18 akik ebben a korszakban tartják irodalmi szalonjaikat.

Érzelmes nő volt, aki még a diplomáciai játékok közepette sem tudta elhallgattatni a szívét.

Mindig kellett lenni körülötte egy költőnek, akibe életre-halálra szerelmes legyen.

A királyok és hercegek után kiszellőztetvén szalonját, a múzsafiak látogatását várta. Verseket, beszélyeket és regényeket írt, amelyeknek meghallgatásához írókra volt szüksége. (Mint később színészeket is gyűjtött maga köré műkedvelői előadásaihoz.)

Néha csak egy feketekörmű költő volt az, aki Róza bizalmát bírta. A pirosorrú Erdélyi Gyula19 („Szilveszter”) Budáról hozatott költőket, míg Malonyai Dezső,20 akivel Párizsban ismerkedett meg utazásai közben, a

17 Wohl Janka (1846-1901) és Stephanie (1848-1889), a budapesti társasélet meghatározó figurái a 19. század utolsó évtizedeiben, szerkesztők és írók. Munkásságukról bővebben lásd Borbíró Fanni Csevegés, zene és egy csésze tea című írását (Budapesti Negyed, 2004/4).

is Lánynevén Szilágyi Lilla színésznő, írónő (1833-1909). 1847-ben már a Nemzeti Színház tagja volt, 1848 márciusának szereplője. Tizenöt éves korában ment feleségül a kor népszerű írójához, Bulyovszky Gyulához. Gyulai Pál, a 19. század utolsó harmada irodalmi közéletének egyik legbefolyásosabb vezére eltanácsolta a magyar színpadtól, mivel Bulyovszkyné német színpadi szereplésre is vágyott. Az 1850-es években híres szalonéletet vitt, és írásokkal is jelentkezett a Hölgyfutár hasábjain. 1874-ben befejezte színésznői pályafutását, pedig olyan tisztelői is voltak, mint II. Lajos bajor király. Visszavonulása és férje halála után teljesen az irodalomnak élt; írásai jelentek meg, útinaplót írt norvégiai utazásáról.

19 Költő, író, tárcaíró (1851-1912). Krúdy Erdélyi negyvenéves írói jubileumán így emlékezett meg róla a Balás Sándor köpönyege című írásában: „...képzeletemben feltűnik egy pirosmellényes, barna köpönyeges, furcsa öreg úr alakja, aki ősz szakállával, piros arcával és vidám tekintetével éppen olyan figura modern életünkben, mint amilyen figurákat Jankó János rajzolgatott hajdanában. A Jankó János fantáziájában élt ilyenformán az »öreg költő« alakja. így ült a kávéházban vagy a korcsmában. A barna köpenyeg egykori viselőjével, mintha együtt növekedett, vénül volna, mint a Jézuska ruhácskája. A kalapja kerek, pörge,

a nyakkendője rendetlen, laza csokorra kötve, egészben véve bohókás, bohèmes, mintha a Komlóban vagy a Csigában találkoznánk véle ezelőtt negyven esztendővel.... [...] Vagy húsz kötet vers, regény, novella, tömérdek újságcikk jelenti Erdélyi Gyula elmúlt negyven esztendejét. író volt mindig, szegény, árva gyermeke a jó istennek, a feje fölött ugyanazok a csillagok, amelyek a hatvanas esztendőkben ragyogtak..,” Nyugat, 1911.9. sz.

20 Művészeti író, író (1866-1916). Justh Zsigmond szűk baráti körének tagja, Pékár Gyula, Mednyánszky László, Feszty Árpád, Bródy Sándor, Rózsa Miklós barátja. Justh ajánlásai segítségével éveket töltött Párizsban, de Munkácsy Mihály magyarországi látogatásakor már

505