Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél)

Reprodukciós felvételek - KRÚDY GYULA: "Pest Rózsája". Pilisy Róza legragyogóbb élete, öreges hanyatlása és remete-halála

modernebb írókat mutatta be a Magyar utcai szalonban. Legkésőbb egy Pasics álnevű, félig hírlapíró, félig korhely hordta a környékbeli korcsmákból a költőket Róza asszony mulattatására.

Költő tehát mindig volt a háznál. („Bulyovszky” mindig kosztolt itt, és a földszinten otthont is kapott.

Malonyai azonban egyszer egy fiatal írót azzal a megjegyzéssel mutatott be Rózánknak, hogy őróla mintázták Toldi Miklós alakját az Arany János- szoborhoz.21

Ebből az ismeretségből majdnem tragédia lett. Róza túl komolyan vette a maga „Bulyovszky”-ját, és miatta regényes körülmények között meg akart halni. Pisztollyal keresztüllőtte a helyet a szíve fölött.

A színészek közül Újházi és Szirmai urak22 sokkal mulatságosabb emlékkel távoztak a barátságos házból.

Az élet eliramlik

„Pest rózsája” fölött múltak az évek, még az írói dicsőség sem állította meg a szálló napokat, amely írói dicsőség Pilisy Róza néven kiadott kötetei révén érte.

A gavallérok és költők még egy darabig hordozták hónuk alatt a Pi typalatty című kötetet, aztán ottfelejtették valahol, mint Róza asszonyt is kezdte el- felejtgetni a világ. Utolsó szerepeit Ferenc Ferdinánd előtérbe lépése idején játszotta, aki a hervadt rózsát tüntette ki bizalmával a magyarok közül, hiába akarta jobb irányba vinni Pályi Ede doktor.23

A háború végképpen elfelejtette Pilisy Róza nevét, bár Pilisen, az újonnan épített régi házból hadikórházat szervezett. Nemesszívű honleány módjára vette ki részét a szerencsétlenségből, mert általában fennkölt jellemű, ritka szívjóságú, jótékony lelkű asszonyság volt, amely tulajdona művész titkára. 1898-ban Munkácsyról, 1905-ben Mednyánszkyról írt sajátos műfajú, intimitásokat is felvillantó monográfiát. Igazi életművész; kapcsolatai és ügyessége révén, két lábbal állva a földön, jó anyagi érzékkel számos művészeti területen otthonosan mozgott és járt ki nagy honoráriummal járó publikálási lehetőségeket. (Például A magyar nép művészete. I-V. Budapest, 1907-1922.)

21 Vö. az 1. kötet 309-310. oldalán a 3 és 5 lábjegyzetekkel!

22 Azaz Újházy Edéről (1844-1915) a Nemzeti Színház örökös tagjáról és Szirmai Imréről, a Magyar, később a Király Színház színészéről van szó.

23 Hírlapíró (1865-?). A Magyar Szó, majd a koalíció idején a Budapesti Napló szerkesztője. Krúdy itt nyilván azért emlegeti, mert bölcselettudományi kérdésekkel is foglalkozott, így például kötete jelent meg A szabad akaratról címmel.

506