Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél)
Zoomolás - SZILÁGYI GÉZA: Tavasszal és nyáron
A testem oly igéző, Ölelni jól tud ám!” S szól másik: „Víg legények! Felém jertek csupán, Elmulathattok vélem, A lelkem oly vidám!” S utolsó: „Bús legény!” - szól - „Engem csókolj csupán. Legalább kínzó csókom Eléget úgy talán!” így hív a szerelemre A három pőre lány, Az utczán, hűvös éjben, Az arezuk halavány... ( 1901. In Babits Mihály összegyűjtött versei. Kiad. Ke/evéz Ágnes. Budapest, 1991. 461.) Tavasszal és nyáron SZILÁGYI GÉZA A pesti férfiú május évadján a legkellemesebb jogcímet szerzi meg a csodálkozásra. Az utcákon járva - akár fanyar kötelesség cipeli őt kellemetlen cél felé, akár a vélctlenség szeszélyeire bízza sétáló lábának lendítését — ámu- latból-ámulatba sodródik. Sok, szinte azt a gyönyörűséges panaszt lehetne 479
/
