Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél)
Derítőfény - BABITS MIHÁLY: Utca, délelőtt
- Doktor úr... — rebegte - a főispántóljövök!- Éljen! - kiáltott az orvos - te egy drága, kedves, hazafias nő vagy! És a többi nők díszes emléktárgyat vettek neki. (Fidibusz, 1906. február 2. 5. sz. 8.) Utca, délelőtt BABITS MIHÁLY Háború volt, most kell ölelni, testet a testtel elkeverni, hogy majd legyen mit újra ölni s sem élet, sem halál ne fogyjon. Mennyi inger és meztelenség! s gyerekek szaladnak az utcán, mint kis patkányok, egyre többen, egyre többen és rongyosabban. Oly csodálkozva néznek olykor, mintha kérdenék: Mit akartok velünk? avagy milyen örökség vár tőletek reánk e földön? [...] Szemeitek csillagot kérnek, s legjobb volna, mint rossz adósnak, elbújni már a Végzet-asszony fekete szoknyái mögé; de jaj, még ostoroz az élet, melynek szolgája a halál is, gyújtanak a sugaras utcák, bokák és mellek, és tavasz van... (Nyugat, 1925. május 16. 8-9. sz. 503-504.) 696
