Mindennapi regények - Budapesti Negyed 70. (2010. tél)

Afokális rendszer - SZÁSZ ZOLTÁN: Egy ölelésért

a világ folyásában a nő történetét képezi, váltakozva szerepeltetve majd Urániát, majd Polymniát, vagy az ideált vagy a maitresset.

(Átdolgozta és fordította Feleki József. Budapest, 1880. 9-10., 219., 113-114.)

Egy ölelésért

SZÁSZ ZOLTÁN

Százezer rubelt adott ezért a rendesen olcsóbban kapható mulatságért egy lengyel gróf. Igaz ugyan, hogy azok a karok, melyek ezt az egész vagyonnal honorált élvezetet nyújtották, nem közönséges átlag-női végtagok voltak, hanem oly híresek és csodaszépek, mint azok lehettek, melyeket a milói Vénusz csonka törzsén keres hiába az áhítatos szemlélő. Mert Cleo de Mérődé kisasszony valóban egyike azoknak a világhírű szépségeknek, akik a régi görög istennők mesés testi tökéletességét elevenítik meg a mai emberiség előtt. Igaz ugyan, hogy ezeket az élő istennői szépségeket ma már nem tisztelik oly áhítatosan, mint az ógörögök, úgy hogy Cleo de Mérődé foglalkozására nézve nem istennő, hanem kokott; kétségtelen azonban, hogy aki dőre erkölcsi előítéletektől menten tud a testi idomok összhangjában gyönyörködni, az csodás formáiban valóban fog valami imádásra méltót, valami istenit találni: a tiszta, nemes szépséget. Egy istenért nem nagy ár százezer rubel.

Csakhogy nagyon kétséges, vajon valóban ilyen istentiszteleti célból ho- zatta-e ez a kedvező vagyoni viszonyaiból következtetve valószínűleg nem búsuló lengyel Cleo de Mérődé kisasszonyt honi kastélyába? Mert bár igaz ugyan, hogy Paris Vénuszát színről-színre, közelről, elevenen, mozogva látni teljesebb élvezése a szépségének, mint képes levelezőlapokról, vagy a Falguiére2-féle szoborreprodukciókról szívni be testének varázsát, egy nap,

2 Jean Alexandre Joseph Falguière francia szobrász, festő (1832-1900). A valószerűséget visszaadó szobrászat híve. Bronzszobrai közül jó pár, illetve a rendkívül népszerű Táncosnő című szobra maga az érzékiség.

443